Ugrás a tartalomhoz

Kisvonat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tipikus, turistákat szállító kisvonat

A kisvonat közúti, gumiabroncsos tömegközlekedési eszköz, mely egy vontatóegységből és egy vagy több vontatott kocsiból áll. Általában kis távolságú személyszállításra használják turisztikai látnivalók környékén, városközpontokban, üdülőtelepeken, vidámparkokban; ritkábban plázákban, gyárakban, egyetemvárosokban, de nagyobb területű kiállításokon, expón, olimpiákon is előfordulnak. A városnéző látványjárművek szerelvényeit gyakran 19. századi vonatnak „álcázzák”, ekkor a vontatóegység egy gőzmozdonyra, a pótkocsik pedig vagonokra hasonlítanak.

Története

[szerkesztés]

Bár reklámcélokra már az 1920-as években is használtak gőzvonatnak álcázott közúti járművet,[1] a mai értelemben vett kisvonatok az 1960-as években jelentek meg.[2][3] Európában a jármű egyik első készítője a Dotto Trains volt; Ivo Dotto 1966-tól kimondottan turisták szállítására szánt, gumiabroncsos kisvonatokat gyártott. (Emiatt nevezik őket néha manapság is Dotto-nak.) 1972-ben már több európai országban árulták, és a 20. század végén elektromos üzemű járművek is megjelentek.[4]

Jellemzői

[szerkesztés]

A kisvonat egy belső égésű motoros, vagy újabban elektromos meghajtású vontatóegységből áll, amelyhez vonóhoroggal egy vagy több, egymáshoz kapcsolt kocsi csatlakozik. A kocsik követik a vontató nyomvonalát; hosszabb szerelvényeken a kocsik kerekei is kormányozottak.[5]

A turistáknak szánt, személyszállító kisvonatok vontatójának karosszériája általában egy gőzmozdonyhoz hasonlít, ami négy vagy hat keréken gurul. Ezeket a szerelvényeket élénk színekre festik, vidámparkokban a kinézet vagy a festés gyakran valamilyen rajzfilmhőst idéz – ilyen esetekben maga a kisvonat is egy látványosság.[6] Vannak hagyományosabb, gépkocsiformájú vontatók is, amiken a mozdonyfazonúval ellentétben szintén lehetnek utasülések, ilyen közlekedik például a Margit-szigeten.[7] Más járművek régi villamosokat idéznek, ugyanakkor léteznek új, modern konstrukciójú szerelvények is. A tipikus városnéző vonatok két vagy három kocsit vontatva néhány tucat személy szállítására alkalmasak, végsebességük 25 km/h körül van (vagyis lassú járműnek számítanak), vezetésükhöz D kategóriás (autóbuszra érvényes) jogosítvány szükséges.[8][9]

A svájci Gruyères-ben a járművek elől lezárt történelmi központban kizárólag kisvonatok bonyolítják le a tömegközlekedést.[5]

Hasonló járműveket teherszállításra is használhatnak, ahol gyakran kell kevés tárgyat kis távolságra mozgatni: például gyárakban áruszállításra, vagy repülőtereken csomagszállításra.[5]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ben Hur and the MGM trackless train. John Oxley Library. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  2. Canfield, Victor: Rides of 1960. Penn State. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  3. The Hengistbury land train at 50. Bournemouth Borough Council. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  4. About Us. Dotto Trains. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  5. a b c What is a Trackless Train. Fun Crew USA. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  6. Why Trackless Trains Are So Popular With Children Today. Beston Amusement Rides. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  7. Margitszigeti Sétajárat (Kisvonat). [2023. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
  8. Gyimesi Viktor: Vele dübörög a pécsi városnéző vonat!. Pécs Ma, 2016. október 3. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  9. Szücs Anita: Vitás a Cshu-Cshu Bahn belvárosi útvonala Győrben?. Kisalföld, 2011. június 24. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
Commons:Category:Trackless trains
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvonat témájú médiaállományokat.