Komlói Bányász SK (labdarúgás)
| Komlói Bányász SK | |||
| Csapatadatok | |||
| Teljes csapatnév | Komlói Bányász Sport Klub | ||
| Székhely |  Komló Pécsi út 44., Magyarország | ||
| Alapítva | 1922 | ||
| Klubszínek | |||
| Vezetőedző | Tóth Máté | ||
| Bajnokság | Baranya megyei I. osztály | ||
| Csapatmezek | |||
| |||
| Bányász stadion | |
| Adatok | |
| Elhelyezkedés | Komló, Magyarország |
| Megnyitás ideje | 1958 |
| Felület | természetes füves |
| Befogadóképesség | 10 100 |
| A Bányász stadion weboldala | |
A Komlói Bányász SK egy 1922-ben létrehozott labdarúgóklub a Baranya vármegyei Komló városából. A magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztályának Közép csoportjában szerepel.
Története
[szerkesztés]1922–1935
[szerkesztés]A mintegy 22 000 lakosú észak-baranyai város első sportegyesülete 1922-ben szerveződött Komlói SC (KSC) néven. Egy évvel később, 1923-ban hozták létre az első labdarúgó csapatot, vezetőedzőként Késmárki Ákost nevezték ki, aki szabadidejében labdarúgást oktatott a fiataloknak.
Hamarosan profi edzőjük lett, Dobsa Elek. Ő hozta az első kék-fehér mezeket, melyekben ma is játszanak a KBSK sportolói, mérkőzéseiket pedig a község tulajdonát képező Halastói pályán játszották.
1931-ben felvették a Komlói Sport Egyesület nevet.
1936–1969
[szerkesztés]Az 1936/37 évi bajnokságban már a megyei első osztályba jutottak és 1938-ban a mai Városház tér helyén elkészült az új pálya, fedett fa lelátóval.
1948. augusztus 30-án alakult meg a Komlói Tárna Sport Egyesület és az 1949-es szezontól ezen a néven szerepelt a csapat.
A labdarúgás egyre jobban fejlődött és 1950 őszén, már NB II-es csapattal büszkélkedhettek a kis város lakói, akik közül 3500-an(!) voltak kíváncsiak az első NB II-es mérkőzésre.
1951-ben vették fel a máig is használatos Komlói Bányász Sport Klub nevet és a másodosztályban a 8. helyet szerezték meg. 1952-ben a 6. helyen végeztek, 1953-ban pedig ezüstérmet szerzett a csapat.
Ekkorra már az utánpótlás nevelés is beindult, az edzői posztra pedig a többszörös román és magyar válogatott Bodola Gyula érkezett 1954-ben. A komoly erősítéseknek is köszönhetően a Komlói Bányász megnyerte az NB II Nyugati csoportjának 1956–57-es szezonját, és története során először feljutott az első osztályba.
A történelmi NB I-es szezonra elkészült az új sportkomplexumban felépített Bányász Stadion is.
Első találkozójukat a Ferencváros ellen, a Népstadionban játszották, ahol 3–1 arányban maradtak alul. Bár voltak bravúros eredmények a szezon folyamán, (hazai pályán 3–2 arányban verték a Bozsikkal felálló Honvédot és 1–0-s győzelmet arattak Szusza Dózsája ellen a Megyeri úton), az első osztály túl nagy falatnak bizonyult és a 13. kieső helyen végeztek.
A komlói együttes a másodosztályban továbbra is az élmezőny tagja maradt, előbb 1958–59-ben a második, 1959–60-ban a harmadik, majd az 1960–61-es szezonban nagy fölénnyel végeztek a Haladás előtt, így ismét kiérdemelték az NB I-es tagságot. Ebben az évben, a Ferencváros elleni hazai 2–2-es mérkőzésre 12 000 szurkoló, a város lakosságának szinte fele látogatott ki.
Az 1963-as rövidre szervezett őszi szezonban mindössze két ponttal maradtak le a bajnoki címről.
1970–1971
[szerkesztés]Kupagyőztesek Európa-kupája
[szerkesztés]1970 nyara soha nem látott sikert hozott a KBSK labdarúgóinak, bejutottak a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjébe, ahol ugyan 3–2 arányban elvéreztek az Újpesti Dózsa ellenében, viszont mivel a bajnokságot és a kupát is a Lilák nyerték, indulhattak a KEK 1971–72-es sorozatában.
Eufórikus hangulat uralkodott a városban. A sorsolás után kiderült, hogy a világhírű belgrádi csapat, a Crvena Zvezda együttese lesz a Bányász stadion vendége.[1] A továbbjutás sorsa már az első mérkőzésen eldőlt, hiszen a jugoszlávok erőfölénye nagyon megmutatkozott.[2] 2–7-re nyerték a komlói meccset. Formalitásnak tűnt a belgrádi visszavágó, viszont óriási meglepetésre 2–1-re győzött a Bányász, felkeltve ezzel egész Európa figyelmét.[3] A győzelem koronája pedig, hogy a Crvena már öt éve veretlen volt otthonában.
Amerikai túra
[szerkesztés]| AMERIKAI TÚRA 1971 | |||||||||||||||||
|
.svg){kind=small}
Az ecuadori, a Costa Rica-i és a kolumbiai labdarúgó-szövetség invitálására 1971. decemberében öt mérkőzés erejéig a tengerentúlra utaztak. A bányászok küldöttsége jól vizsgázott, 2 győzelemmel és 3 döntetlennel térhettek haza.
- Erdősi, Buús
- Tallósi, Kovács, Makray, Lazaridisz, Horváth, Csordás
- Solymosi, Orsós, Tresch, Mohácsi, Egri
- Bordács, Juhász, Bencsik
A csapattal tartott még Rajnai Rudolf (szakosztályvezető), Lantos Mihály (edző), dr. Várbíró István (orvos) és Juhász József (gyúró).
1972–1996
[szerkesztés]A nemzetközi szereplés után, a következő szezonban a 8. helyen végeztek, majd 1973 nyarán búcsúzni kényszerültek az első osztályból.
1973–1974-ben a csapat újfent sikerrel vette a magyar kupa küzdelmeit és egészen a döntőig menetelt, ahol a Ferencváros állította meg őket.
Az NB II-ben azonban nem sikerült a régi formát felvenni és elég vegyes, felemás szezonokat produkáltak egészen 1982-ig, amikor is a NB III-ba zuhantak vissza.
1997–2015
[szerkesztés]Egészen 1997-ig kellett várni, amíg a csapat megnyerte az NB III-as bajnokságot, és az MLSZ által újonnan átszervezett magyar labdarúgás második osztályában, az akkori NB I/B-ben szerepelhetett a továbbiakban.
1998–99-es idényben már NB I-nek hívták a második vonalat a Professzionális Nemzeti Bajnokság létrejötte végett.
2001-ben a bánya bezárásával a labdarúgás is elhalványult.
A 2006–2007-es idényben a bajnok Kozármisleny nem vállalta a felsőbb osztályú szereplést, így másodikként sikerült újra az NB II-be jutniuk, de egy évvel később szintén a harmadosztályban találhatta magát a kék-fehér gárda.
A 2009–2010-es idényben a harmadik vonalban is csak átutazóként szerepelt a csapat, a Dráva-csoport 13. utolsó előtti helyén zárta a szezont.
A csapat talán története legrosszabb teljesítményét produkálta a 2013–2014-es NB III-as bajnokság Közép csoportjában, ahol mindössze 12 pontot szerezve az utolsó helyen végeztek. A megyei bajnokságot viszont magabiztosan nyerték meg a következő szezonban.
A 2015–2016-os harmadosztályú bajnokságban 4 pontot levontak a kékektől, így a hatodik helyen végeztek. A játékosok többsége távozott az együttestől és a 2016–2017-es bajnokságnak új vezetőedzővel felkészülő csapat keretét több helyen is új játékosokkal töltötték fel.[4]
Nemzetközi kupaszereplések
[szerkesztés]| Szezon | Kupa | Forduló | Ellenfél | Otthon | Idegenben | Össz. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1971–72 | KEK | 1. forduló | .svg){kind=small} Crvena Zvezda
|
2–7 | 2–1 | 4–8 |
Sikerei
[szerkesztés]Hazai
[szerkesztés]Kupa
[szerkesztés]- Magyar kupa ezüstérmes: 1970, 1973–74
Megyei
[szerkesztés]Nemzetközi
[szerkesztés]Játékoskeret
[szerkesztés]A 2020–2021-es keret
|
|
Ismertebb játékosok
[szerkesztés]* a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal.
Rekordok
[szerkesztés]- Legnagyobb nézőszám: 12 000, a Ferencváros ellen, 1961.08.20.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Crvena Zvezda megérkezett a kökönyösi pályára. Dunántúli Napló, 1971. (Hozzáférés: 1971. szeptember 15.)
- ↑ A Crvena Zvezda igazolta hírnevét. Dunántúli Napló, 1971. (Hozzáférés: 1971. szeptember 16.)
- ↑ Bravúr Belgrádban. Dunántúli Napló, 1971. (Hozzáférés: 1971. szeptember 30.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
- ↑ Komló Online. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
Források
[szerkesztés]- Grünwald Géza: A Komlói Bányász SK története (1922–1997) (ISBN 963035557 4).
- Komlói Bányász SK labdarúgó szakosztályának honlapja Archiválva 2009. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- futballtortenet.blog.hu
- magyarfutball.hu
- bmlasz.hu
