Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy (pankreász) a gerincesekben megtalálható külső elválasztású mirigy. Exokrin mirigyként a pankreász által termelt nedvben, a hasnyálban, számos fontos emésztőenzim, mint a lipidek bontását végző lipáz, a keményítő bontását végző amiláz és a fehérjéket bontó tripszin és kimotripszin található. Endokrin funkcióját tekintve számos olyan igen fontos hormont termel, mint az inzulin, a glukagon, és a szomatosztatin.

1. Hasnyálmirigyfej
2. Processus uncinatus
3. A hasnyálmirigy fő kivezetőcsöve (Wirsung-vezeték)
4. Hasnyálmirigytest
5. A hasnyálmirigy elülső felszíne
6. A hasnyálmirigy hátsó felszíne
7. A hasnyálmirigy felső széle
8. A hasnyálmirigy elülső széle
9. A hasnyálmirigy alsó széle
10. Tuber omentale
11. Hasnyálmirigyfarok
12. Patkóbél

Embriológia

A ventrális és dorzális pankreásztelep

A hasnyálmirigy a primitív előbélben alakul ki, tehát a belső csíralemez (endoderma) származéka. A hasnyálmirigy a primitív előbél ventrális és dorzális pankreásztelepének elfordulásával és egyesülésével jön létre. Minden struktúra egy csatornán keresztül kommunikál az előbéllel.

Méretek

• Súlya: 80-125 g
• Hossza: 15–25 cm
• Magassága: 6 cm (fej), 4 cm (test), 2 cm (farok)
• Vastagsága: 2 cm

Anatómia

A hasnyálmirigy hosszan elnyúlt, fehéres-rózsaszínű mirigyes szerv, amely a hasüreg hátsó falán a retroperitoneumban, az L1-L2 csigolya magasságában harántul helyezkedik el. A mirigy feji része a legszélesebb, amely kötőszövetesen összenőtt a patkóbéllel, annak homorulatában fekszik. A fej ferdén felfelé, jobbról balra, az alsó nagy véna (vena cava inferior) és fő verőér hasi szakaszának aorta abdominalis előtt elhelyezkedő, balra elkeskenyedő hasnyálmirigytestben folytatódik, majd észrevehető különbség nélkül a pankreászfarokban végződik. Felső szélénél ered a háromosztatú artéria (truncus celiacus), alsó szélénél a felső bélfodri artéria (arteria mesenterica superior). Lefelé és balra kanyarodó nyúlványa a (processus uncinatus), amely a patkóbél alsó vízszintes szárát (pars horizontalis inferior duodeni) követi.

Topográfia

A hasnyálmirigy topográfiája

A hasnyálmirigy elülső felszíne kapcsolatba kerül a patkóbél-vékonybél átmenettel (flexura duodenojejunalis), a vékonybelekkel, majd a gyomor és a máj között húzódó kiscseplesz (omentum minus) által határolt cseplesztömlőn (bursa omentalis) a gyomor hátsó felszínével, a haránt vastagbél hashártyakettőzetével (mesocolon transversum), és a lép alatt található vastagbélhajlattal (flexura coli sinistra; flexura lienalis). Farki része érintkezik a bal vesével, és eléri a lépkaput. A mirigy fejének hátsó felszíne a rekeszizom jobb oldali szárához és az alsó nagy vénához, a alsó nagy véna fekszik hozzá, a véna mellett bal oldalon húzódik a hasi aorta. A hasnyálmirigy feje mögött halad lefelé jobb oldali széle mentén a közös epevezeték (ductus choledochus), a patkóbél leszálló szára (pars descendens duodeni) középmagasságáig, ahol csatlakozik hozzá a mirigy fő kivezetőcsöve, a (ductus pancreaticus major) és együttesen lépnek be a patkóbélbe, ahol egy szemölcsszerű kiemelkedésen nyílnak (papilla duodeni major; Vater-papilla). A hasnyálmirigy fej-nyak határ mögött a felső bélfodri véna és a lépvéna összeömlésével alakul ki a májkapugyűjtőér (vena portae).

Vérellátás

A hasnyálmirigy, patkóbél és gyomor vérellátása

A pankreászfej felső részét, valamint a test és farok vérellátását a (háromosztatú verőér; truncus celiacus) ágai látják el. A nyombél homorulatában fut a pankreászfejet ellátó (a háromosztatú verőér és a felső bélfodri verőér közötti anasztomózis ív (arteria pancreaticoduodenalis superior et inferior), amelyek elülső illetve hátulsó ágai két artériás árkádot (elülső és hátulsó) képeznek a duodenum ívével párhuzamosan.) A hasnyálmirigy felső szélén húzódó (lépartéria) és (lépvéna) mellékágai a mirigy testi és farki részének vérellátását és vérelvezetését biztosítják.

• arteria pancreaticoduodenalis superior (aorta » truncus celiacus » arteria hepatica communis » arteria gastroduodenalis superior)
  • a. pancreaticoduodenalis superior anterior
  • a. pancreaticoduodenalis superior posterior
• arteria pancreaticoduodenalis inferior (aorta » arteria mesenterica superior)
  • a. pancreaticoduodenalis inferior anterior
  • a. pancreaticoduodenalis inferior posterior
• arteria lienalis (aorta » truncus coeliacus)
  • ramii descendentes: a pankreásztestre merőleges ágak.
  • a. pancreatica dorsalis (a. isthmica): az arteria lienalis kezdeti szakaszán ered és a nyaki részen halad caudalisan, majd két ágra oszlik:
    • ramus dexter: a fej irányába halad, anasztomózist képez az elülső árkáddal.
    • ramus sinister (a. pancreatica transversalis): a farok irányába kanyarodik, eredése lehet más szomszédos artériából is pl: arteria mesenterica superior, truncus celiacus.

Vénás elvezetés

A májkapugyűjtőér (vena portae) rendszere

A mirigy vénái az artériás árkádokat követik és a vena portae rendszerébe ömlenek.

• v. pancreaticoduodenalis superior anterior (» vena gastroepiploica dextra » vena mesenterica superior » vena portae)
• v. pancreaticoduodenalis superior posterior (» vena portae)
• v. pancreaticoduodenalis inferior anterior et posterior (» vena mesenterica superior » vena portae)
• v. pancreatica inferior (» vena mesenterica superior » vena portae): a test és farok részt drénezi
• számos kis véna a mirigyállományból direkt a vena lienalisba és a vena portaeba ömlenek. A vena mesenterica superior miriggyel fedett részébe vénák nem vezetnek.

Nyirokerek

A hasnyálmirigy nyirkát szűrő egymással szoros kapcsolatban álló nyirokcsomó csoportokat különböző szerzők, számos módon csoportosították régiókba. Általánosságban elfogadott, hogy a hasnyálmirigy nyirkát először a mirigy széle mentén elhelyezkedő nyirokcsomók szűrik, majd a nyirokutak a mirigytől távolabb eső, centrálisabb nyirokcsomókhoz vezetik: truncus celiacus, arteria hepatica communis, arteria lienalis és aorta körüli nyirokcsomók felé.

Beidegzés

A hasnyálmirigy az autonóm idegrendszerből (vegetatív) idegrostokat kap a bolygóidegből [X.] és a (ganglion coeliacum)-ból.

Szimpatikus:

• plexus coeliacus
• plexus mesentericus superior: csak kiegészítő szerepe van

Paraszimpatikus: bolygóideg

Élettan

A hasnyálmirigy külső és belső elválasztású mirigy.

Exokrin funkció

A külső elválasztásért két fő sejttípus felelős. A szignál (jel) hatására a mirigy az alábbi anyagokat választja el:

Sejtek neve	Exokrin termék	Szignál
Centroacinaris sejtek	bikarbonát ion	szekretin
Basophil sejtek	emésztő enzimek (amiláz, lipáz, tripszinogén, kimotripszinogén stb.)	kolecisztokinin

Endokrin funkció

Bizonyos festési eljárásokkal a szövettani metszetben egyes sejtcsoportok különülnek el, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans szigetének hívunk (a német patológus, anatómus Paul Langerhans tiszteletére 1893-ban Gustave-Edouard Laguesse javaslatára). Ez a mirigy endokrin funkciójáért felelős rész, az emberi hasnyálmirigyben körülbelül egymillió ilyen van.

sejtek nevei	termelt hormon	%-os megoszlás	hatás
béta sejtek	Inzulin és Amylin	50-80%	vércukor csökkentése
alfa sejtek	Glükagon	15-20%	vércukor emelése
delta sejtek	Szomatosztatin	3-10%	endokrin működés csökkentése
PP sejtek	Pancreas polipeptid	1%	exokrin működés csökkentése

A paracrin működés eredményeképpen a sejtek közötti kommunikáció révén különféle serkentő és gátló hatást fejtenek ki egymásra.

• Inzulin: béta sejteket aktiválja, az alfa sejteket gátolja.
• Glükagon: alfa sejteket aktiválja amelyek tovább aktiválják a béta és a delta sejteket.
• Szomatosztatin: gátolja az alfa és béta sejteket.

Felfedezése

A hasnyálmirigyet először Hérophilosz (i. e. 335–280), görög anatómus és sebész azonosította. Néhány száz évvel később Ruphos, egy másik görög anatómus nevezte el. A „pankreász” kifejezés a görög παν („minden”, „teljes”), és κρέας („hús”) szavakból jött létre – talán húsos állaga miatt.

Hasnyálmirigy rendellenességek és betegségek

Veleszületett

Cisztás fibrózis

Szerzett

Heveny hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis acuta)

• ok: epekövesség, alkohol (együtt 80%), magas vértriglicerid‑szint, a vér magas calcium szintje, vírusok (mumps, EBV), epeút festése ERCP után (Endoscopos Retrograd Cholangio-Pancreatographia), a hasnyálmirigy sérülése tompa hasi trauma után, autoimmun eredet, idült hasnyálmirigy‑gyulladás fellángolása, gyógyszerek, iatrogen (orvosi tevékenységgel összefüggő) ártalom.
• kórélettan: a szervben termelődő, normál körülmények között a patkóbélbe jutó enzimek a hasnyálmirigy testén belül önemésztődési folyamatot indítanak el.
• tünetek: a gyulladás következtében köldök körüli, övszerűen jelentkező igen heves fájdalom, láz, elesettség, hányinger, hányás.
• diagnosztika: egyes hasnyálmirigy eredetű enzimek (amiláz, lipáz) szintje megemelkedik a vérben, képalkotó vizsgálatok (ultrahang, computer tomográf) a hasnyálmirigy kiszélesedését írják le.
• kezelés: (ezek csak irányelvek) mivel a betegség súlyos – sokszor életveszélyes –, ezért komplex terápiát igényel. A szerv nyugalomba helyezése: carentia, folyadék-, energia- és ionpótlás infúzióval, a gyomornedv leszívása, a gyomorsav termelésének csökkentése. Láz esetén antibiotikum adása megfontolandó (tályog esetén kötelező), zsíranyagcsere‑zavar esetén kisdózisú Na-heparin vagy LMWH-kezelés, súlyos esetben teljes parenteralis (nem szájon át történő) táplálás, de a szondatáplálást mielőbb meg kell kezdeni. A beteg kórházi kezelést igényel, nemritkán intenzív osztályra helyezendő.
• szövődmények: heveny légzési elégtelenség (Akut Respiratoricus Distress Syndroma, ARDS), sokszervi elégtelenség (Multi Organ Failure, MOF), véralvadás zavar (Disseminalt Intravascularis Coagulopathia, DIC), alacsony vér kalciumszint, a beta sejtek pusztulása miatt cukorbetegségben, hasnyálmirigy tályog, hasnyálmirigy pseudocysta; lépvéna, májkapugyűjtőér, vena mesenterica superior thrombosis (vérrögképződése a vékonybeleket ellátó erekben); a hasnyálmirigyet körülvevő ütőerek roncsolódása miatt akár végzetes kimenetelű hasűri vérzés fellépése, idült hasnyálmirigy‑gyulladás.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis chronica)

• ok: a fejlett nyugati világban a leggyakoribb oka a tartós alkoholfogyasztás, idült elhanyagolt epehólyag betegség, cysticus fibrosis, fehérje-energia alultápláltság, ismeretlen.
• kórélettan: az idült gyulladás következtében a működő állomány visszafordíthatatlanul pusztul, nyomában fibrózis, regenerációs jelenségekkel kísért gyulladás figyelhető meg. A késői periódusban mészlerakódás és kifejezett pankreászelégtelenség alakul ki. Nem ritka a pancreas pseudocysta.
• tünetek: visszatérő hasi fájdalom, hasmenés, fogyás, emésztési zavar (steatorrhea), felszívódási zavar (malabsorptio).
• kezelés: a kiváltó ok megszüntetése, mint az alkohol megvonása, a pankreászenzimek pótlása, roborálás (erősítés). Pseudocysta esetén a kezelés sebészi, amely a hasnyálmirigy részleges vagy teljes eltávolítását jelenti, drenage (az üreg tartalmának lecsapolása) végzése.
• szövődmények: az esetek kis részében hasnyálmirigyrák alakulhat ki, felszívódási zavar miatt általános testi leromlás, cukorbetegség, depresszív magatartászavar.

Jóindulatú daganatok

• adenoma
• papilloma
• cystadenoma

Rosszindulatú daganatok

Hasnyálmirigyrák (pancreas carcinoma)

A hasnyálmirigyrák a negyedik leggyakoribb daganatfajta, amely 65%-ban a hasnyálmirigy fejére lokalizálódik. Előfordulási aránya nagyobb dohányosoknál (30%-ban a WHO szerint), idült hasnyálmirigy-gyulladásban vagy cukorbetegségben szenvedőknél. Szövettanilag leggyakoribb forma: adenocarcinoma

• tünetek: gyengeség, étvágytalanság, kifejezett fogyás, fáradékonyság; máj-lép megnagyobbodás (hepatosplenomegalia); megnagyobbodott, rugalmas, fájdalmatlan, tapintható epehólyag (Courvoisier-jel); sárgaság (icterus), hasvízkór (ascites), visszatérő vénagyulladás (thrombophlebitis migrans), cukorbetegség (diabetes mellitus). A beteg jellegzetes testhelyzetet vesz fel: ágyban ülő, összekuporodó, előrehajló helyzetben jobban elviselhető a fájdalom, mert a daganat kevésbé nyomja a ganglion coeliacumot.
• diagnózis: ezen betegség gyanúját kelti, 50 év feletti beteg más okkal nem magyarázható fogyása, felső hasi, háti fájdalom, hirtelen kialakuló cukorbetegség, fájdalmatlanul jelentkező sárgaság.
• terápia: (a terápia eltérő lehet, ezek csak irányelvek) komplex – sebész és onkológus – bevonásával, amely elsősorban a szerv részleges vagy teljes eltávolításából áll (Child és Whipple-műtét), azonban a felfedezett esetek 75-80%-a már nem operálható, azaz irresecabilis.

Újabban, a Coloradói Rákkutató Központ egereken végzett tanulmánya szerint a Momordica charantia kivonatának jótékony hatása lehet a hasnyálmirigyrák ellen.

A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai

A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai a különböző eredetű hormonok nem kontrollált termelődése miatt többféle klinikai tünetet okozhat.

Elnevezésük: a daganat által termelt anyag+oma (mint a daganat kifejezője)

Szindróma	Hormon	Rosszindulatúság	Elhelyezkedés	Klinikai tünetek
Insulinoma	Inzulin	(5-15%)	hasnyálmirigy	vércukor csökkenés
Gastrinoma	Gasztrin	(40-60%)	hasnyálmirigy (30-60%), patkóbél (30-40%), egyéb (10-20%)	multiplex fekélyek
VIPoma	VIP (Vasoactive Intestinal Peptid	(80%)	hasnyálmirigy	vízszerű hasmenés, alacsony vér kálium szint
Glycagonoma	Glukagon	(50-80%)	hasnyálmirigy	vérszegénység, glükózintolerancia, a bőr vándorló pirossága (Erythema migrans)
GRFoma	Growth hormone releasing factor	?	hasnyálmirigy (30%), tüdő (55%), vékonybél (10%), egyéb (5%)	acromegalia (kóros pubertás utáni növekedés)
ACTHoma	ACTH	(90-100%)	hasnyálmirigy	térfoglalás
PPoma/nem aktiv hasnyálmirigy tumor	PP	> 60%	hasnyálmirigy	térfoglalás

Az állatvilágban

A hasnyálmirigyszövet jelen van minden gerinces fajban, de formája és elrendezése változó. Akár három különböző hasnyálmirigyük is előfordulhat. A legtöbb faj (pl. az ember) esetében ezek egyesülnek, de vannak kivételek.

Források

1. Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
2. Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó, 1967)
3. Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest, 1922)
4. Szentágothai János – Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó, 1989) ISBN 963-241-789-5.)
5. Eldra P. Solomon – Richard R. Schmidt – Peter J. Adragna: Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
6. Tömböl Teréz (szerk.) – Csillik Bertalan – Kubik István: Tájanatómia (1991)
7. http://www.whonamedit.com/doctor.cfm/1987.html
8. Seres-Sturm L., Costache M.: Anatomia abdomenului, Târgu Mureş, 2001, 91-102 o.
9. Harsányi László (Kiss János szerkesztésében): Gastroenterologiai sebészet, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 759–764. o.
10. Dr. Tulassay Zsolt: A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium irányelvei, 2002
11. Blue Histology Archiválva 2010. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Kapcsolódó szócikkek

• Külső elválasztású mirigyek
• Hasüreg
• Emésztőrendszer
• Belső elválasztású mirigyek
• Cukorbetegség