Ugrás a tartalomhoz

Litér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Litér
Litér címere
Litér címere		 Litér zászlaja
Litér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonalmádi
Jogállásközség
PolgármesterOsváth Örs (független)[1]
JegyzőBencze Éva
Irányítószám8196
Körzethívószám88
Testvértelepülései
Lista
Berencs
Népesség
Teljes népesség2208 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség172,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 58″, k. h. 18° 00′ 23″47.099350°N 18.006511°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 58″, k. h. 18° 00′ 23″47.099350°N 18.006511°E
Litér (Veszprém vármegye)
Litér
Litér
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Litér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Litér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Litér község Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Litér a Balaton-felvidék keleti szélén, a litéri törés mentén fekszik, Balatonfűzfőtől 5 kilométerre északra, a 8-as főúttól bő 2 kilométerre délre, Veszprémtől pedig 9 kilométerre keletre. Több, egymástól korban és stílusban eltérő településrészből áll, sőt a közigazgatási területének van egy teljesen különálló, exklávé jellegű része is, a központtól néhány kilométerre délkeletre, Balatonfűzfő ipari övezetének északi része és Papkeszi között; ez utóbbi területrész lényegében lakatlan.

A 72-es főút közvetlenül a belterülete keleti szélén húzódik, hozzávetőlegesen délkelet-északnyugati irányban. A község területének déli részén ágazik ki a főútból, annak 3. kilométere közelében, kelet felé a 7216-os út, Királyszentistván és Sóly irányában, valamint itt ér véget a 7202-es út is, amely Berhida és Székesfehérvár térségével kapcsolja össze a települést. Exklávé jellegű, lakatlan külterületén egy szakaszon áthalad a 710-es főút és a 7213-as mellékút is.

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ertl Pál (független)[3]
  • 1994–1998: Ertl Pál (független)[4]
  • 1998–2000: Dr. Horváth Balázs Béláné (független)[5]
  • 2001–2002: Ertl Pálné (független)[6][7]
  • 2002–2006: Szedlák Attila (független)[8]
  • 2006–2010: Szedlák Attila (független)[9]
  • 2010–2014: Szedlák Attila (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Szedlák Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2022: Varga Mihály (független)[12]
  • 2022–2024: Osváth Örs (független)[13]
  • 2024– : Osváth Örs (független)[1]

A településen 2001. február 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14]

A 2019. október 13-án megtartott rendes polgármester-választás után[15] Litéren nem lehetett jogerős eredményt hirdetni, mert az egyik jelölt (a választáson minimális szavazatszámmal alulmaradt korábbi fideszes polgármester) fellebbezést nyújtott be, és végül a Győri Ítélőtáblának kellett döntenie a kérelem ügyében. A táblabíróság úgy határozott, hogy a Pk.IV.25.674/2019/4. számú döntésével elrendeli a szavazás megismétlését a polgármester-választás tekintetében, a település 1. szavazókörében.[16] A megismételt szavazás időpontját 2019. november 10-re tűzték ki; ezen a korábbi polgármester hat szavazattal kapott kevesebbet független kihívójánál.

2022. június 26-án ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a községben, 2001-hez hasonlóan ezúttal is azért, mert a képviselő-testület – 2021. szeptember 30-án – feloszlatta magát. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt két kihívójának egyikével szemben.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2127
2163
2168
2210
2142
2174
2208
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 15,3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,6% (27,1% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek, románnak, ukránnak és szlováknak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 12,9% református, 1,4% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A 11. századtól a veszprémi püspökség káptalani testülethez tartozó falu és a temploma a 15. századtól már magánföldesurak birtokába került. A falu temploma feltételezetten Árpád-kori. Alaprajzi rendszere: egyhajós, keletelt, egyenes záródású szentéllyel. A templomot a későbbiekben bővítéssel részben átalakították.

A napjainkban látható - simára vakolt falfelület előtt álló - homokkőből épült díszes udvari déli (oldal)kapuja egy már korábban meglevő, szerényebb kapu helyén készült, a 13. század második felében. A kapuépítmény román stílusú architektúráját a franciaországi Chartresben kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi jelentkezésének tekintik.

A kifelé szélesedő bejárat (kapubéllet) feletti timpanon-formájú háromszög mező félkörszerű – csak nagyon diszkréten szamárhát-ívelésű - mélyületében eredetileg „Krisztus az angyalok közt” témájú relief-ábrázolás volt, ez ma csak helyének maradványaiból következtethető. A kifelé szélesedő bejárat nyugati oldalán az idősebb Jakab-apostol szoboralakja látható. Feltételezhető, hogy a hasonló, keleti oldali elpusztult szobor Péter-apostolt ábrázolhatta. Az oldali oszloplábazatok alatt egy-egy hason fekvő, mellső mancsai közt emberfejet tartó oroszlánok helyezkednek el. Ugyancsak román koriak a növény- és állatmotívumos oszlopfejezetek és párkányelemek is. A 18. században ide telepedett reformátusok állították helyre az időközben leromlott állapotú templomot. Ma is a reformátusok templomaként működik. Belső puritán jellegű kialakítása, fa karzatai és bútorzata is erre jellemző. A műemlék régészeti kutatását, feltárását és helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség 1965.1968. között végezte el.

Litéren halt mártírhalált 1945. március 23-án egy szovjet katona golyója által Bódi Mária Magdolna.

Képek

[szerkesztés]
  • Litér - református templom
    Litér - református templom
  • Kapu
    Kapu
  • Litér katolikus temploma
    Litér katolikus temploma
  • Az egykori kastély ma iskola
    Az egykori kastély ma iskola

Források és irodalom

[szerkesztés]
  • Litér monográfiája, az önkormányzat kiadásában és dr. Hudi József szerkesztésében, Litér történelméről.
  • Ila B. - Kovacsics J.: Veszprém megye helytörténeti lexikona I-II. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Litér időközi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. ↑ a b A 2001. február 11-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. február 11. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  11. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  12. ↑ Litér települési megismételt választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. november 10. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
  13. ↑ Litér időközi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. ↑ Litér települési választás nem jogerős eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  16. ↑ A Győri Ítélőtábla döntése a litéri polgármester-választás tárgyában (magyar nyelven) (pdf). Győri Ítélőtábla, 2019. október 28. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  17. ↑ Litér Helységnévtár
  18. ↑ Litér Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Litér&oldid=27509224”