Ugrás a tartalomhoz

Mezei csiperke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezei csiperke
Spórás példány
Spórás példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Csiperkék (Agaricus)
L., 1753
Faj: A. campestris
Tudományos név
Agaricus campestris
L., 1753
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mezei csiperke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei csiperke témájú médiaállományokat és Mezei csiperke témájú kategóriát.

A mezei csiperke (Agaricus campestris) az Agaricomycetes osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: kerti csiperke vagy réti csiperke.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Ennek a gombafajnak az előfordulási területe Ázsia, Európa, Észak-Afrika, Ausztrália,[1] Új-Zéland és Észak-Amerika[2] (beleértve Mexikót is).[3]

Megjelenése

[szerkesztés]
A mezei csiperke lemezei

A mezei csiperke kalapja eléri a 10 centiméter átmérőt. Eleinte félgömb alakú, de rövid idő múlva boltozatossá válik, majd csaknem laposra kiterül. Bőre fehér, néha finoman vagy durvábban szálas, pikkelyes. A lemezek színe a kezdeti rózsaszínből később jellegzetes csokoládébarnává változik, majd végül csaknem teljesen fekete lesz. Ez az ismertetőjegy fontos, mert ennek segítségével tudjuk megkülönböztetni a gyilkos galócától. Fehéres tönkje selymesen sima, 5-8 centiméter hosszú és 1-2 centiméter vastag. Gallérja vékony, aránylag hamar eltűnik. Húsa fehér, törésre gyengén hús-vörösre színeződik.

Életmódja

[szerkesztés]

A mezei csiperke a réteket és legelőket kedveli, főleg azokat, amelyeket a legelő jószág rendszeresen megtrágyáz. Emellett erdőszéleken, parkokban, trágyás helyeken is előfordul. Mindig csoportosan vagy gyűrűs elrendeződésben jelenik meg, kora nyártól késő őszig terem.

Felhasználhatósága

[szerkesztés]

A mezei csiperke igen jóízű, kedvelt, ehető gomba.

Mezei csiperke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

szabadon állók

galléros

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. J. H. Maiden. The useful native plants of Australia : Including Tasmania. Turner and Henderson, Sydney (1889) 
  2. The Book of Fungi. Chicago, Illinois: University of Chicago Press, 35. o. (2011). ISBN 978-0-226-72117-0 
  3. (2014) „The cultural significance of wild mushrooms in San Mateo Huexoyucan, Tlaxcala, Mexico”. Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine 10, 27. o. DOI:10.1186/1746-4269-10-27. PMID 24597704. PMC 3996006.  „open access” publikáció – ingyenesen elolvasható

Források

[szerkesztés]