Mikószilvás
Mikószilvás (Silivaș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Háporton |
Rang | falu |
Községközpont | Háporton |
Irányítószám | 517336 |
SIRUTA-kód | 4721 |
Népesség | |
Népesség | 338 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 392 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 20′ 29″, k. h. 23° 52′ 33″46.341483°N 23.875852°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 29″, k. h. 23° 52′ 33″46.341483°N 23.875852°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikószilvás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mikószilvás románul: Silivaș, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Marosújvártól és a Marostól délre, Háporton és Miklóslaka közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Mikószilvás, Szilvás Árpád-kori település. Nevét már 1202–1203 között Sciluas néven említették az oklevelekben.
Később 1295–1299 között Benedictus de Syluas alakban volt említve az erdélyi káptalan által kijelölt nemes a László vajda elleni perben (Gy 2: 187).
Későbbi névváltozatai: 1300–1310 között Zyluas, 1461-ben Zylwas, 1733-ban Szilvás, 1750-ben Szilvas, 1760–1762 között Oláh-Szilvás, 1808-ban Szilvás (Oláh-), 1861: Oláh-Szilvás, 1888-ban Oláh-Szilvás (Szilivasu), 1913-ban Mikószilvás.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
1910-ben 494 lakosából 76 magyar, 382 román, 32 cigány volt. Ebből 400 görögkatolikus, 69 református, 14 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.