Ugrás a tartalomhoz

Mohs-féle keménységi skála

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Két fokozat közé eső keménységet törtszámmal jelölik. Összeállítója Carl Friedrich Christian Mohs osztrák mineralógus és fizikus.

A skála az ásványok előzetes, terepi határozásához ad kiváló segítséget, különösen, ha tűt, zsebkést és egy kisebb üvegdarabot is magunknál tartunk. Az 1812-es megalkotása óta számos, keménységet precízen, laboratóriumi körülmények között megállapító eljárás született.

A skála

[szerkesztés]
Mohs keménység Referenciaásvány Kép Gyorspróba Kémiai jel Abszolút keménység[1] Vickers-keménység (N/mm²) [2]
1 talk körömmel könnyen karcolható Mg3Si4O10(OH)2
1
27
2 gipsz körömmel nehezen karcolható CaSO4·2H2O
3
61
3 kalcit körömmel nem karcolható, tűvel igen CaCO3
9
157
4 fluorit tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható CaF2
21
315
5 apatit tűvel nem, késsel nehezen karcolható Ca5(PO4)3(OH,Cl,F)
48
535
6 földpát késsel nem karcolható, reszelő fogja KAlSi3O8
72
817
7 kvarc üveget karcolja, acéllal szikrázik SiO2
100
1 161
8 topáz üveget karcolja Al2SiO4(OH,F)2
200
1 567
9 korund üveget karcolja Al2O3
400
2 035
10 gyémánt üveget karcolja C
1 500
10 000

Az ásványok keménysége

[szerkesztés]

Az ásványok keménysége különféle módszerekkel határozható meg, aminek alapján a keménységnek különböző változatai ismeretesek: karcolási, csiszolási, nyomási és fúrási keménység. A keménység egyébként vektoriális sajátság és nagyban függ a hasadástól: a keménység mindig a hasadási lapon a legkisebb, erre merőlegesen a legnagyobb. A metamorf keletkezésű disztén (kianit) esetében például 4 és 7 közötti keménységi értékek mérhetők a különféle orientációjú kristálylapokon. Erre utal régebbi elnevezése is: disz = kettős, sztenosz = erősség (görög).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]