Nahanni Nemzeti Park

Nahanni Nemzeti Park
Világörökség
Howard's Pass
Adatok
Ország	Kanada
Világörökség-azonosító	24
Típus	Természeti helyszín
Felvétel éve	1978
Elhelyezkedése
Nahanni Nemzeti Park Pozíció Kanada térképén
é. sz. 61° 35′ 50″, ny. h. 125° 51′ 07″61.5971, -125.852
A Wikimédia Commons tartalmaz Nahanni Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Nahanni Nemzeti Parkot (angolul Nahanni National Park Reserve, franciául Réserve de parc national de la Nahanni) a kanadai Északnyugati területeken alakították ki a Ragged Range (Csipkézett hegylánc) hátságban (a „Kanadai Kordillerákban”, tehát a Mackenzie-hegységben és a Sziklás-hegység északi részén).

1978-ban ez lett a világörökség listáján az első négy természeti helyszín egyike.

Természeti földrajza, földtani felépítése

Területe 4765,6 km², tengerszint feletti magassága 180–2640 m.

Domborzata

Tájegységei:

• Selwyn-hegység,
• Liard-fennsík,
• Mackenzie-fennsík,
• Mackenzie-hegység és a
• Dél-Nahanni folyórendszer egyheted része.

Vízrajza

Fő vízfolyása a Dél-Nahanni folyó, amelyen a Niagara-vízesésnél kétszer magasabb, 92 m magas Virginia-vízesés csodálható meg. Négy hatalmas kanyonja az Első, Második, Harmadik és Negyedik nevet viseli. A leghosszabb 19 km-es, a legmélyebb 1300 m mély. A második legjelentősebb folyó a Flat

A mészkőfalak az Első északi részén látványos karsztjelenségekben gazdag barlangokat rejtenek.

A park látványos geológiai értéke a számos forró hőforrás és forró vizű tó.

Élővilága

A park túlnyomó részén tundra, illetve tajga nő, mintegy 600-féle edényes növénnyel, köztük 325 mohafajjal. A magasabb térszíneken az erdőhatárig fekete- és fehér fenyő (Pinus nigra), Abies alba) nő, a völgyekben gyakoriak a nyárfák (Populus spp.)

Állatvilága is jellegzetesen északi. A 40 emlősfaj közül a nagyobbak:

• alaszkai vadjuh,
• havasi kecske,
• farkas,
• fekete medve,
• grizzly,
• rénszarvas (karibu),
• jávorszarvas,
• virginiai szarvas.

A parkban mintegy 170 madárfajt figyeltek meg. Nagyobb madarak:

• szirti sas,
• vándorsólyom,
• trombitás hattyú.

A forró, kénes-meszes vizek ezen a zord vidéken olyan mikroklímát hoznak létre, amelyben otthon érzik magukat olyan a mérsékelt égövi növények is, mint az ibolya, az orchidea vagy az őszirózsa.

Hagyományai

Az 1972-ben alapított park területének története tele van misztikummal. Neve a denék, az őslakosok nyelvén annyit jelent: lélek. Tabu területnek számított, ahol a belépőre misztikus lények vadásztak. Az első európaiak aranyásók voltak. Az első jelentős lelet után elkezdődött az ideáramlásuk, s ez újabb rémtörténetek keletkezéséhez vezetett, nem ok nélkül: sokan tűntek el nyomtalanul, vagy kerültek meg holtan. Beszédesek a parkban található geológiai alakzatok nevei: Fej nélküli ember hegye, Temetkezőhegy, Halottak völgye. Ma a terület szinte teljesen elzárt, csak hidroplánnal vagy helikopterrel közelíthető meg. Éppen ezért gyéren látogatott: évente mindössze 600–800 turista keresi fel.

Források

• ↑ Bodnár László: Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1
• ↑ Az emberiség öröksége: Karl Lenz: Forró vizű források a hideg Északon. In: A világ kincsei 1. Az emberiség öröksége. Magyar Könyvklub 2001. ISBN nélkül. pp. 22–23.

További információk

• A park honlapja
• A Nahanni folyó
• A nemzeti park bemutatása
• Fotók