Nart
| Nart (Nard) | |
.jpg) | |
| A Szent Katalin templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Valpó |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31550 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 377 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 17,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 51″, k. h. 18° 28′ 49″45.664058°N 18.480166°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 51″, k. h. 18° 28′ 49″45.664058°N 18.480166°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nart témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nart (horvátul: Nard) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Valpóhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 18, közúton 25 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re keletre, a Szlavóniai-síkság szélén, a Dráva jobb partján fekszik. Valpóval egy 5,4 km-es aszfaltozott út köti össze.
Története
[szerkesztés]A települést 1470-ben „Narth” néven említik először Valpó várának tartozékaként.[2] Birtokosai a Marótiak, a Gerébek és a Perényiek voltak. Nevét általában a horvát „na rtu” (a fokon) kifejezésből származtatják, mivel a falu a Dráva hordalékkúpján települt. A török Valpó várának elestével 1543-ban szállta meg. A török uralom idején katolikus keresztény lakossága volt, akik szegényes házakban laktak. Főként halászatból éltek. Utolsó török birtokosa az eszéki Ibrahim aga volt. 1687-ben a felszabadító harcok során elnéptelenedett, a keresztény seregek ugyanis itt keltek át a Dráván Valpó felszabadítására. Később a lakosság visszatért. 1702-ben 15 ház állt a településen.
A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Fekvéséből adódóan gyakran volt árvizeknek kitéve, amelyeket általában a hó tavaszi hirtelen olvadása okozott.
Az első katonai felmérés térképén „Narad” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Nard” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Nard” néven 89 házzal, 552 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 523, 1910-ben 690 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a horvát, 2%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 3%-a roma nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 516 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 523 | 524 | 517 | 573 | 630 | 690 | 671 | 750 | 665 | 749 | 718 | 654 | 623 | 608 | 545 | 516 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a valpói Szeplőtelen fogantatás plébánia filiája. A templomot 1815-ben építették a falu kegyura, Prandau Gusztáv báró anyagi támogatásával. Az előtte itt állt templom fából épült és sárral volt tapasztva. 1754-ben szentelték fel a maival azonos titulusra. A templomot három szobor díszíti. A főoltár Szent Katalin szobra Marin Mikić szobrászművész alkotása, 1950-ben gipszből készült. A másik két szobor Jézus szívét és a Lourdes-i Szűzanyát ábrázolja. A templomot díszítő festmények Szent Valentin, Szent Leopold Mandić, Szent Nikola Tavelić és Páduai Szent Antal képei.
Oktatás
[szerkesztés]A faluban a valpói Matija Petar Katančić általános iskola négyosztályos területi iskolája működik. A falu első iskoláját 1914-ben nyitották meg. Nem ismert, hogy az iskola épületét mikor építették. Előbb egyosztályos, majd később kétosztályos iskolaként működött.
Sport
[szerkesztés]Az NK Drava Nard labdarúgóklubot 1952-ben alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Nard önkéntes tűzoltó egyesület.
- UŠR „Šaran” Nard sporthorgász egyesület.
- LD „Prepelica” Šag-Nard vadásztársaság.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...452. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Valpó város hivatalos oldala (horvátul)
- Valpó turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A valpói plébánia honlapja (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
