Olga Boriszovna Lepesinszkaja

O. B. Lepesinszkaja
Született	1871. augusztus 18. Perm, Oroszország
Elhunyt	1963. október 2. (92 évesen) Moszkva, Szovjetunió
Állampolgársága	orosz Orosz Köztársaság Szovjet-Oroszország szovjet
Nemzetisége	orosz
Házastársa	Panteleĭmon Nikolaevich Lepeshinskiĭ (1897–)
Foglalkozása	biológus politikus
Iskolái	Moszkvai Birodalmi Egyetem
Kitüntetései	Lenin-rend a Munka Vörös Zászló Érdemrendje State Stalin Prize, 1st degree (1950. október 15.)
Halál oka	tüdőgyulladás
Sírhelye	Novogyevicsi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz O. B. Lepesinszkaja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Olga Boriszovna Lepesinszkaja (oroszul: Ольга Борисовна Лепешинская), született Protopopova (Протопопова; Perm, 1871. augusztus 18. — Moszkva, 1963. október 2.) a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja, Lenin, majd Sztálin és Liszenko személyes pártfogoltja, Sztálin-díjjal, Lenin-renddel, valamint a Munka Vörös Zászló érdemrendjevel kitüntetett kutató biológus.

Az orosz kommunista mozgalom régi tagja, pártfunkcionárius, és Lenin személyes barátja volt. Egyetemi tanulmányokat csak igen későn, több mint ötvenévesen, az 1917-es októberi orosz forradalom után folytathatott. „Tudományos” elmélete szerint élő sejtek, illetve egysejtű élőlények ma is spontán keletkeznek szerves, de sejtes szerveződést nem mutató, holt anyagból. Dokumentálta például élő vörösvérsejtek spontán létrejöttét tojásfehérjékből. Anekdotikus információk szerint a „bizonyítékok” valójában ép sejtek pusztulás utáni lebomlását ábrázoló filmek voltak, melyeket aztán Lepesinszkaja fordítva vetített le. Az '50-és évek szellemének megfelelően az „élenjáró szovjet tudománynak” természetesen magyar követői is akadtak. Így pl. Törő Imre, aki Lepesinszkaja könyvének magyar kiadásához az előszót írta, 1952-ben a Kossuth-díj arany fokozatát kapta „a celluláris elmélettel szembenálló, új sejtoszlási mechanizmus felfedezéséért”.

Sztálin halála után Lepesinszkaja korábbi támogatói – például Alekszandr Ivanovics Oparin – elpártoltak tőle, valamennyi munkája csalásnak és sarlatánságnak bizonyult, ő maga pedig a köznevetség tárgya lett.

Magyarul

• A sejtek képződése az élő anyagból és az élő anyag szerepe a szervezetben; ford. Iglóy Károly, Müller Miklós; Akadémiai, Bp., 1951
• A sejt és keletkezése; Mezőgazdasági, Bp., 1952
• Az élet forrásairól; ford. Csordás László Géza; Művelt Nép, Bp., 1954
• Marx-Engels-Lenin-Sztálin művei és a természettudomány fejlődése; ford. Gál Éva; Szikra, Bp., 1954

Irodalom

• Birstein VJ 2004. The Perversion of Knowledge: the True Story of Soviet Science. Westview Press.
• Csaba Gy 2006. Csalások és hazugságok az élettudományi kutatásban. Természet Világa, 137(2)
• Gratzer WB 2000. The Undergrowth of Science: Delusion, Self-Deception and Human Frailty. Oxford University Press
• Kapitány K 2003. Kutatómunka nélkül meglenni nem tudok – Beszélgetés Csaba György professzorral Archiválva 2016. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Természet Világa, 134(12)
• Lepesinszkaja OB 1954. Az élet forrásairól. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest.