Palágykomoróc
Palágykomoróc (Паладь Комарівці) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Szürte község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 11. század |
Irányítószám | 89431 |
Népesség | |
Teljes népesség | 834 fő (2001) +/- |
Népsűrűség | 410,84 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 2,03 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 10′ 32″48.524444°N 22.175556°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 10′ 32″48.524444°N 22.175556°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Palágykomoróc témájú médiaállományokat. |
Palágykomoróc (ukránul: Паладь Комарівці [Palagy Komarivci], 1995-ig Комарівці [Komarivci], oroszul: Комаровци [Komarovci]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól 16 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevének első része személynévi eredetű, ez a Pál személynév -d helynévképzős változatából származik. Második része a szláv komár (= szúnyog) főnévből való.
Története
[szerkesztés]Nevét 1325-ben Polad néven említik először. A 13. században az Aba nemzetség Amadé ágából származó Finta nádor kapta királyi adományként a falut. 1436-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfi ágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szállt, míg másik része a Bercsényi családé lett Répássy Mária révén, aki a Palágyi család utolsó tagjának özvegye volt.
A mai település középkori Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A 19. században a falu egy része Butler János gróf birtoka volt, aki a templom sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak Mikszáth: Különös házasság c. regényének egyes részletei. 1910-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
2020-ig közös falusi tanácsa volt Kisszelmenccel.[1]
Népesség
[szerkesztés]Ma 927 lakosából 747 (80%) a magyar.
Látnivalók
[szerkesztés]A falu közepén emelkedő dombon álló református templomot a 13. században a birtokos Palágyi család építtette Szent Mihály tiszteletére. A 15. században gótikus stílusban bővítették. 1575 óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895 években renoválták.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X