Perlrott-Csaba Vilmos
Perlrott-Csaba Vilmos | |
Székely Aladár felvétele (1925) | |
Született | 1880. február 2.[1][2][3][4] Békéscsaba |
Elhunyt | 1955. január 23. (74 évesen)[1][2][4] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Gráber Margit[5] |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Julian Akadémia |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-8-3) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlrott-Csaba Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Perlrott-Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880. február 2. – Budapest, 1955. január 23.) magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője.
Életpályája
[szerkesztés]Perlrott Simon és Klein Regina (1840–1920)[6] fia. Anyai nagyszülei Klein Sándor és Jónap Etelka voltak. Perlrott Csaba Vilmosnak kiváló iskolái és mesterei voltak. Koszta József tanácsára 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol az ő munkáit Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, a teleket Párizsban, a nyarakat többnyire Nagybányán töltötte.
A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett.[7] Paul Cezanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrude Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben.
Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott a KUT-hoz, s velük állított ki.
1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.
Művészete
[szerkesztés]Művészetében az új stílusok (fauvizmus, kubizmus, Pablo Picasso) iránti fogékonyságot és a tradíciók tiszteletét (Koszta József, Ferenczy Károly) ötvözte saját életkorának, egyéniségének, ábrázolni kívánt témáinak megfelelően. Dekorativitását, expresszivitását mindvégig megőrizte, utolsó, halála előtti felszabadult természetélményeinek ábrázolása is ezt bizonyítja, például A művésztelep kertje c. festménye 1950-ből.
Művei (válogatás)
[szerkesztés]Olajfestményeiből
[szerkesztés]- Ruhaszárítás (1905 magántulajdonban)
- Hasonfekvő akt (1907 magántulajdonban)
- Nagybányai utca (c. 1907 magántulajdonban)
- Ziffer Sándor arcképe (c. 1908 Magyar Nemzeti Galéria)
- Verőfényes udvar Nagybányán (1908 magántulajdonban)
- Önarckép szoborral (c. 1910 magántulajdonban)
- Fürdőző fiúk (c. 1910 Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
- Önarckép modellel (1910-12 JPM)
- Akt interieurben (c. 1911 magántulajdonban)
- Krisztus levétele a keresztről (1912 MNG)
- Csendélet fotellel (1912 MNG)
- Modellek csendélettel és szoborral (1914 magántulajdonban)
- Kecskeméti utca cégérrel (c. 1915)
- Krisztus levétele a keresztről (1912 MNG)
- Krisztus levétele a keresztről (1912-14 magántulajdonban)
- Park (1916 magántulajdonban)
- Modellek (1916 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Csendélet (1917 MNG)
- Wertheim am Main (1923 magántulajdonban)
- Nagybánya (c. 1925 magántulajdonban)
- Templom Párizsban (1926 magántulajdonban)
- Mosdó női akt (1927 MNG)
- Zazar part (Nagybánya) (1928 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Párizsi utca (c. 1930 Deák gyűjtemény, Városi Képtár, Székesfehérvár)
- Domboldal őszi fával (c. 1935 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Szentendrei részlet (c. 1935 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Szentendrei táj (c. 1940 magántulajdonban)
Litográfiáiból
[szerkesztés]- Szent Sebestyén (1921 magántulajdonban)
- Siratás (1921 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba)
- Krisztus (Feltámadás) (1922 MNG)
Emlékezete
[szerkesztés]- Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig (1904-1914) c. kiállításon 2006-ban a Magyar Nemzeti Galériában együtt szerepeltek a régi nagybányai neósok és azok a modern magyar festők, akikre hatott a fauvizmus, s a többi 20. század elején jelentkező festészeti irányzat, posztimpresszionizmus, kubizmus, expresszionizmus: Berény Róbert, Czóbel Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Galimberti Sándor, Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor.[8]
Művésztelepi és társasági tagság
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Perlrott-Csaba Vilmos művészete / Bornemisza Géza előszavával ; Kassák Lajos bevezetésével. Budapest,: Dante Könyvkiadó, [1929] 15 p., 32 t.
- Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum. 2005. ill.ISBN 963-7219-56-0
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ a b Perlrott Csaba, Vilmos, Vilmos Perlrott Csaba
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2010. november 5. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
- ↑ Perlrott Simonné Klein Regina halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1433/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Perlrott Csaba Vilmos szerepel a Matisse Akadémia növendékeiről 1909-ben készült fényképen. ld.: Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum. 2005. 12.
- ↑ Lásd art Portal honlapon[halott link]
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Perlrott-Csaba Vilmos lásd 733. p.
- Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Perlott Csaba Vilmos lásd 334-335. p. ISBN 963-8477-66-0
- Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk. Passuth Krisztina, Szücs György. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006.
További információk
[szerkesztés]- Művei a Képzőművészet Magyarországon honlapján
- Élete, munkássága az art-portalon
- Perlrott Csaba Vilmos a Kieselbach Galéria honlapján
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 704. o. Online elérés