Pirosszemű lombgébics

Pirosszemű lombgébics
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Lombgébicsfélék (Vireonidae);
Nem:	Vireo;
Faj:	V. olivaceus;
Tudományos név
	Vireo olivaceus; (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pirosszemű lombgébics témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosszemű lombgébics témájú médiaállományokat és Pirosszemű lombgébics témájú kategóriát.

A pirosszemű lombgébics (Vireo olivaceus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családja tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Muscicapa nembe Muscicapa olivacea néven.^[3]

Alfajai

Vireo olivaceus agilis (Lichtenstein, 1823)
Vireo olivaceus caucae (Chapman, 1912)
Vireo olivaceus chivi (Vieillot, 1817)^[2] vagy Vireo chivi^[1]
Vireo olivaceus diversus Zimmer, 1941
Vireo olivaceus griseobarbatus (Berlepsch & Taczanowski, 1884)
Vireo olivaceus olivaceus (Linnaeus, 1766)
Vireo olivaceus pectoralis Zimmer, 1941
Vireo olivaceus solimoensis Todd, 1931
Vireo olivaceus tobagensis Hellmayr, 1935
Vireo olivaceus vividior Hellmayr & Seilern, 1913^[2]

Előfordulás

Észak-Amerikában fészkel, telelni Közép-Amerikán és a Karib-térségen keresztül Dél-Amerikába vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és lombhullató erdők, valamint ültetvények. Kóborló példányai feltűnnek Európában is.^[4]

Megjelenése

Testhossza 13,8-15,6 centiméter, testtömege 12-25 gramm.^[3] Sötét színű fejteteje, fehér szemöldök csíkja és sötétbarna szemcsíkja van. Háta sárgásbarna, hasa piszkosfehér.

Életmódja

Fészkelő helyén rovarokkal és bogyókkal táplálkozik. Telelő helyén az Amazonas-medencében gyümölcsöket is eszik.

Szaporodása

Ágak végére építi logó fészkét. Fészekalja 2-5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekvő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ ^a ^b A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
↑ ^a ^b ^c A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
↑ ^a ^b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. november 1.)

Források

A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0

További információ

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. november 1.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. november 1.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. november 1.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. november 1.)

[1]

[2]

[3]

[4]