Portugália vasúti közlekedése
Portugália | |
Alfa Pendular Lisszabonban a Lisszabon Oriente pályaudvaron | |
Működtetés | |
Nemzeti vasúttársaság | Comboios de Portugal |
Infrastruktúra-kezelő | REFER |
Fő üzemeltetők | Comboios de Portugal |
Statisztika | |
Utasok száma | 133 millió[1] évente |
Felmérés éve | [[2006, 2008]] |
Teherszállítás | 9,75 millió tonna[1] évente |
A hálózat hossza | |
Teljes hossz | 2786[2] km |
Villamosított vonalak | 1351[2] km |
Nagysebességű vonalak | 314 km |
Nyomtávok | |
Fő nyomtáv | 1668 mm |
Nagysebességű nyomtáv | 1668 mm |
1668 mm | 2603[2] km |
1000 mm | 183[2] km |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Portugália témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Portugáliában a vasúthálózat hossza 2786 km, ebből széles nyomtávolság (1668 mm) 2603 km. 1351 km van villamosítva. Van még méteres nyomtáv (1000 mm) is, ennek hossza 183 km.[2] A nagysebességű vonat neve Alfa Pendular. A tervezett új nagysebességű vonalak már normál nyomtávúak lesznek (1435 mm). Nemzeti vasúttárasága a CP.
Története
[szerkesztés]Az első, Lisszabon és Carregado közötti szakaszt 1856. október 28-án adták át és a hálózat folyamatosan növekedett egészen az 1890-es évekig, amikor a tempó lassulni kezdett. Mindkét világháború és a Nagy gazdasági világválság, valamint a közúti közlekedés elterjedése szörnyű hatással volt a portugál vasutakra: egyes szakaszok építése folytatódott, a társaságok pedig súlyos veszteségekkel szembesültek. A hálózat legnagyobb kiterjedését a Támega-vonalon az Arco de Baúlhe állomásig tartó szakasz 1949 decemberében történt átadásával érték el. A második világháború után a légi és közúti közlekedés továbbra is teret nyert a vasúttal szemben, és megkezdődött a fő összeköttetések korszerűsítése, mint például az északi vonal esetében; a kiegészítő hálózatba történő beruházások azonban jelentősen csökkentek, ami a hálózat egy részének az 1989-es bezárásához vezetett.
Az 1990-es években jelentős korszerűsítési erőfeszítésekre került sor, fontos infrastruktúrákat adtak át, köztük 1991-ben a São João hidat és 1998-ban a Lisszabon Oriente állomást, valamint új járműsorozatokat vásároltak, mint például 1993-ban a CP 5600 sorozatú mozdonyokat, 1999-ben pedig a CP 4000 sorozatú motorvonatokat az Alfa Pendular szolgáltatáshoz. Szintén ebben az évtizedben került sor a vasutak mélyreható átszervezésére, a Nemzeti Vasúthálózat létrehozásával, amely a vasúti infrastruktúra irányítását kezdte el biztosítani, és a Caminhos de Ferro Portugueses üzemeltető tevékenységét a szolgáltatások működtetésére korlátozta.
Vasúttársaságok
[szerkesztés]Portugáliában a vasúti közlekedést több társaság biztosítja:
Városi közlekedés
[szerkesztés]A fővárosban, Lisszabonban villamos és metró is közlekedik.
Érdekesség
[szerkesztés]Portugáliában van az európai kontinens legnyugatibb vasúti állomása: a Cascais község vasútállomása, amely Lisszabon elővárosi vasúti forgalmának egyik végállomása.
Vasúti kapcsolata más országokkal
[szerkesztés]- Spanyolország – azonos nyomtávolság, eltérő áramrendszer 25 kV 50 Hz AC / 3 kV DC
További információk
[szerkesztés]- vonatmagazin.hu » Blog Archive » Vonatozások Portugáliában. vonatmagazin.hu, 2011 [last update]. [2011. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
- www.railfaneurope.net - Képek Portugália vasútjáról (angolul)
- Thorsten Büker: www.bueker.net - Portugália vasúti térképe (angol nyelven). bueker.net, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b www.uic.org - 2006-os statisztika
- ↑ a b c d e CIA - The World Factbook. cia.gov. [2020. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)