Pucallpa

Pucallpa
Pucallpa címere Pucallpa zászlaja
Ország	Peru
Megye	Ucayali
Tartomány	Coronel Portillo
Körzet	Callería
Körzethívószám	061
Népesség
Teljes népesség	326 040 fő (2017)
Tszf. magasság	154 m
Időzóna	PET (UTC-5)
Elhelyezkedése
d. sz. 8° 23′, ny. h. 74° 33′-8.3833333333333, -74.55
A Wikimédia Commons tartalmaz Pucallpa témájú médiaállományokat.

Pucallpa a perui Ucayali megye székhelye. Lakossága meghaladja a 300 000 főt.

Fekvése

A város Peru középső részén, Ucayali megye középpontjától északnyugatra található az Amazonas-medencében az Ucayali folyó nyugati (bal) partján. A régebbi városrészek közvetlenül a folyó mellett fekszenek, de a város folyamatosan terjeszkedik nyugati irányba. Utcahálózata nagyrészt egymást derékszögben metsző, négyzet- és téglalaphálót alkotó utakból áll. Pucallpában található a 18C jelzésű főút keleti végpontja, tőle keletre, a folyó túlpartján nagyobb települések már nincsenek, csak a hatalmas esőerdő.

Területe sík, körülbelül 154 méterrel fekszik a tenger szintje felett. A hőmérséklet átlagos maximuma 33, átlagos minimuma 21,5 °C, az éves átlag 26 °C. Az évi csapadékmennyiség 1570 mm körül van, a nagyobb mennyiség októbertől áprilisig hull.

Gazdaság

A környék földjei nem a legalkalmasabbak a mezőgazdaság számára, de azért rizst, banánt, kávét és kakaót is termesztenek. Számos értékes fafaj él a környező erdőkben, amelyeket a helyi faipar hasznosít: Pucallpa egész Peru legfontosabb faipari központja. Folyami kikötője igen fontos szerepet játszik, és olajfinomítója is van.

Története

Neve a kecsua nyelvből származik: a puca jelentése „föld”, míg az allpa jelentése „vörös”: a név a környék jellegzetes színű talajára utal. Ezt a nevet az első katolikus hittérítők adták a vidéknek, de a sipibó törzs tagjai már korábban is a környéken éltek, és ők ezt a vidéket May Yushinnak, azaz „ördög/démon földjének” nevezték. Jelentősebb településük azonban a mai Pucallpa helyén nekik sem volt.

Az 1830-as évek táján, amikor valóságos kaucsukláz uralkodott Peru egyes vidékein, az Ucayali folyó térségében élénk kereskedelem folyt. Ebben az időszakban telepedtek le a mai Pucallpa területén az első mesztic családok. A perui Eduardo Del Águila Tello, valamint a brazil Agustín Cáuper Videira és Antonio Maya de Brito voltak azok, akik saját maguk és peonjaik számára házhelyeket jelöltek ki. Leszármazottaik sokáig ragaszkodtak ahhoz, hogy ezeket a családokat tekintsék Pucallpa alapítóinak, de az igazság az, hogy indián csoportok már előttük is éltek a területen. Mivel azonban ezen három család hatása olyan nagy jelentőséggel bírt a városfejlődés szempontjából, mégis sokan vannak, akik valóban őket nevezik alapítóknak.

Az 1943. július 2-i 9815. számú törvény megalapította az akkor még Loreto megyéhez tartozó Coronel Portillo tartományt, amelynek székhelyéül Pucallpát jelölték ki. Az 1982. június 1-i 23416. számú törvény értelmében létrejött Ucayali megye, Pucallpa pedig megyei várossá, egyúttal megyeszékhellyé nyilváníttatott.

Nevezetességek, látnivalók

A városnak kevés jelentős építészeti emléke van. A belváros legfontosabb tere a Plaza de Armas, és jellegzetes helyszín a folyó partján található téren elhelyezkedő 25 méter magas óratorony. A város környezetében viszont több látnivaló is akad: itt található egy 28 hektáros természeti park, ahol mintegy 400 növény- és állatfaj él, körülbelül 15 perc utazással pedig elérhető a Yarinacocha-tó.

Képek

• 
  A Plaza de Armas tér a modern székesegyházzal
• 
  Az óratorony
• 
  Miguel Grau emlékműve
• 
  Utcakép