Ugrás a tartalomhoz

Récény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Récény (Ritzing)
Az önkormányzati hivatal
Az önkormányzati hivatal
Récény címere
Récény címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásFelsőpulyai járás
Alapítás éve1229
PolgármesterWalter Roisz (ÖVP)
Irányítószám7323
Körzethívószám02619
Forgalmi rendszámOP
Népesség
Teljes népesség922 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság384 m
Terület17,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 41″, k. h. 16° 29′ 47″47.611389°N 16.496389°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 41″, k. h. 16° 29′ 47″47.611389°N 16.496389°E
Récény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Récény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Récény (németül Ritzing, horvátul Ricinja) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsőpulyától 18 km-re északra, Brennbergbányától 1 km-re délnyugatra, a Soproni-hegység déli lábánál fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2016 és 2023 között
Lakosok száma
888
902
922
201620182023
Adatok: Wikidata

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a német Ritzo személynév -ing képzős származéka. Magyar neve a németből való.

Története

[szerkesztés]

1229-ben említik először. Egykori vaslelőhely, Lánzsér várához tartozott. 1424-től a Garai család birtoka, 1425-ben "Poss. Ryczyngh" alakban szerepel egy oklevélben. Római katolikus temploma román kori eredetű, a 15. században, majd 1640 és 1647 között átépítették.

Vályi András szerint " RICZING. Német falu Sopron Várm., földes Ura Hg. Eszterházy Uraság; lakosai katolikusok, fekszik Haratsonynak szomszédságában, Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; hegyes határja 2 nyomásbéli, leginkább rozsot, búzát, árpát, zabot, ’s a’ pohánkát is megtermi; szőleje, réttye tsekély, erdeje elég vagyon."[1]

Fényes Elek szerint " Riczing, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz 1 1/2 mfd., dombon, 848 kath. paroch. templommal. Határa hegyes völgyes és sovány. Majorsági birtoka nem tudatik; a lakosság bir 791 hold szántóföldet, és 182 hold rétet. Van két patakja. Tulajdonos h. Eszterházy Pál."[2]

1910-ben 1434, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi román kori eredetű, a 15. században gótikus, majd 1640 és 1647 között barokk stílusban építették át. A román kori részletek maradtak fenn a hajó északi falának kváder falazatában. Gótikus a szentély és a hajó egy része. A kősisakos négyzetes barokk torony és a főoltár 17. századi. Lőréses védőfallal körülvett ősi temető övezi. A templom előtt az udvaron 1705-ben készített kereszt áll Mária és Szent János apostol mellékalakjával.
  • A falu felső részén álló Szent Rozália kápolna 1732-ben épült, oromzatán Madonna-szobor áll. Berendezése barokk.
  • Az iskola mellett álló Mária-oszlop a 18. században épült, tetején Immaculata-szobor áll, mellékalakjai Szent Sebestyén és Szent Rókus.
  • Ilona akna (Helenenschacht) ma Récény településrésze. A 19. század közepén nyitották, barnaszenet bányásztak. 1895 és 1902 között népiskola is működött itt. A Trianoni békeszerződést követően meghúzott államhatár 1922-ben elvágta Brennbergbányától. A bányát véglegesen 1952-ben hagyták fel.[3] Ma környéke szép és csendes erdővel borított táj távol a világ zajától. (Mióta Magyarország csatlakozott a schengeni övezethez, Brennbergbánya és Újhermes felől is elérhető kiépített műúton.)
  • A récényi tófürdő egy fürdésre is alkalmas pihenőhely.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Récény (Ritzing), Ilona akna - elmenynektek.hu