Ugrás a tartalomhoz

Rózsa Dezső

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsa Dezső
SzületettRosenberg Dezső
1885. március 19.[1]
Budapest
Elhunyt1943 (57-58 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • fordító
  • tanár
SablonWikidataSegítség

Rózsa Dezső, Rosenberg[2] (Budapest, 1885. március 19.[3]Ukrajna, 1943.) irodalomtörténész, műfordító, nyelvész, szerkesztő, tanár.

Élete

[szerkesztés]

Rózsa (Rosenberg) Márkus (1851–1930)[4] óbudai születésű zenetanár és Weiss Lujza (1865–1930)[5] fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, Oxfordban és Párizsban folytatta. 1912-ben tanári és bölcsészdoktori címet szerzett. Előbb a budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára, majd kereskedelmi iskolai tanár volt. 1917-től 1922-ig a Budapesti Tudományegyetemen az angol nyelv lektoraként dolgozott. A folyóiratokban és önállóan is számos, különösen az angol drámatörténettel és a magyar–angol kulturális kapcsolatokkal foglalkozó tanulmánya jelent meg. Angol irodalmi műveket (köztük Christopher Marlowe drámáit és néhány ál-shakespeare-i drámát) fordított magyarra, és több tankönyvet írt. Tagja volt a Kisfaludy Társaság Shakespeare-bizottságának. Szerkesztette a Kritikai Szemlét. 1940-ben a zsidótörvények következtében nyugdíjazták. A fasiszta fajüldözés áldozataként, Ukrajnában munkaszolgálatosként halt meg.

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége Hajdú Irén (1890–1941)[6] matematika tanár volt, Hajdú Miksa Manó orvos és Bruck Róza Regina lánya, akit 1914. június 28-án Budapesten vett feleségül.[7]

Két gyermekük született:

  • Rózsa Éva (1918–1975), férjezett Balassa Róbertné.
  • Rózsa Pál (1925–2011) matematikaprofesszor, kutatási területe a mátrixelmélet volt.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Emerson (Budapest, 1911)
  • Thomson és a természetérzék (Budapest, 1912)
  • Az újabb angol Shakespeare-irodalom (Budapest, 1912)
  • Szép Emma (Budapest, 1917)
  • Két nemes rokon (Budapest, 1919)
  • A látásbeli (vizuális) emlékezőtehetség a nyelvoktatásban (Budapest, 1938)
  • A tőmegtanítás lélektana (Budapest, 1938)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]