Ugrás a tartalomhoz

Sóvárad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sóvárad (Sărățeni)
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségSóvárad
Rangközségközpont
Irányítószám545504
SIRUTA-kód114907
Népesség
Népesség1625 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1326 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság411 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 44″, k. h. 25° 00′ 32″46.562333°N 25.008917°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 44″, k. h. 25° 00′ 32″46.562333°N 25.008917°E
SablonWikidataSegítség
Sóváradi parasztház
Székelykapu Sóváradon

Sóvárad (románul Sărățeni) község Romániában, Maros megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Sóvidék nyugatról első faluja, Szovátától 4 km-re délnyugatra fekszik a Kis-Küküllő felső folyása mellett keskeny völgyben terül el. Köröskörül dombok és hegyek sorakoznak. Keleten Szováta fölött, a Mező-havas 1777 méteres magas csúcsa. Északon a Bekecs látszik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével. A terület gazdagon borítja erdő és legelő.

Története

[szerkesztés]

1332-ben Varad néven említik először.

Területét már a rómaiak is ismerték. Itt volt a római időkben a castrum salivum, vagyis a sóőrzés központi hivatala. A templomtól keletre már házakkal beépített helyen egykori római castrum csekély nyomai látszottak. A falu végében levő Csombod-hegy tetején találhatók várának csekély maradványai. A környező ősvárak legnagyobbika, a székely várrendszer egyik láncszeme volt, a tatárjáráskor pusztult el. A Klastrom-bérce magaslatán a helyiek egykori ferences kolostort emlegetnek. 1910-ben 1946 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 1610 lakosából 1391 magyar, 202 cigány, 16 román és 1 német.

19682004 között a közeli Szovátához tartozott. 2004. április 10. óta önálló község.[2]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Református temploma 14. századi eredetű, 1767-ben átépítették, majd 1864-ben renoválták és bővítették.
  • Határa sósforrásokban rendkívül gazdag.
  • Erdélyi népi építészet parasztházai találhatók a faluban.
  • Székelykapuk
  • Sóváradi falumúzeum (2016)[3]

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Első testvérvárosként Sátoraljaújhely városa jelentkezett 2003-ban. A település a Zemplén egyik szellemi központja, a Tokaj-hegyaljai borvidék kereskedővárosa.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]