Salamon zsoltárai
| Salamon zsoltárai | |
| Szerző | nem ismert |
| Megírásának időpontja | Kr. e. 1. század |
| Nyelv | feltehetően elveszett héber eredeti, görög fordítás |
| Témakör | messiási eszme |
| Műfaj | zsoltár |
| Részei | 18 zsoltár |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Szabó Xavér: Salamon zsoltárai, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-88356-1-1, 161 p |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon zsoltárai témájú médiaállományokat. | |
Salamon zsoltárai, rövidítve SalZsolt[1] alatt 18 darab ószövetségi apokrif zsoltárszerű írást tartanak nyilván. Az énekek központi gondolata a messiási eszme. A Messiást politikai vezérként mutatják be, aki bosszút fog állni a zsidók ellenségein, és örökké tartó uralmat, boldogságot biztosít számukra.[2][3]
Mivel a mű utalásokat tartalmaz az utolsó Hasmoneusokra, Pompeiusra és Nagy Heródesre, feltehetően Kr. e. 63 és Kr. e. 30 között keletkezhetett, Palesztinában.[1] Úgy vélik, hogy az ismeretlen szerző – Salamon zsidó király nevét használva – valójában egy jeruzsálemi zsidó pap volt.[2] Az énekek héber vagy arám nyelven keletkezhettek, de csak görög és szír fordításban maradtak fenn.[1][2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Katolikus lexikon, Salamon
- ↑ a b c Gecse, i. m.
- ↑ A témához lásd például Németh Áron: „Támaszd nekik királyul Dávid Fiát…” A Zsolt 72 recepciója a Salamon Zsoltárai 17-ben, in: Studia Theologica Debrecinensis 5 (2012/1–2), 35–49.[1]
Magyarul
[szerkesztés]- Szabó Xavér: Salamon zsoltárai, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-88356-1-1, 161 p
Források
[szerkesztés]- szerk.: Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 3., részlegesen átdolgozott, bővített kiadás, Kossuth Könyvkiadó (1984). ISBN 963 09 2446 3, 196. oldal
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.