Schnitzer Ignác
| Schnitzer Ignác | |
 | |
| Született | Pest[4] |
| Elhunyt | 1921. június 18. (81 évesen)[1][5][6][7][2] Bécs[8] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schnitzer Ignác témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schnitzer Ignác, külföldön Ignaz Schnitzer (Récse, 1839. december 4. – Bécs, 1921. június 18.)[9][10] magyar származású osztrák újságíró, színműíró, műfordító, librettista.
Élete
[szerkesztés]Egyetemi tanulmányait Pesten folytatta, ahol filozófiát hallgatott, de nem sokkal később újságíróként kezdett tevékenykedni. 1857-től Bécsben élt, és több újságban jelentek meg cikkei, mint a Pester Lloyd, a Fremden-Blatt, illetve szerkesztője volt a Der Fortschritt című lapnak. 1867-ben visszaköltözött Pestre, és a Bécsi Debatte szerkesztőségi tagja lett. 1869-ben Bródy Zsigmonddal megalapította a Neues Pester Journal napilapot, amelyet egy évtizeden keresztül főszerkesztőként irányított. Emellett magyar színműveket dolgozott át német színpadokra. 1879-ben lefordította Szigligeti Ede Rózsa című történelmi vígjátékát a bécsi Burgtheater és Jókai Mór Hős Pálffy című művét a Carltheater számára.
Miután eladta a Neue Pester Journal lapnál lévő részesedését, 1881-ben visszaköltözött Bécsbe, ahol elsősorban librettistaként és műfordítóként dolgozott. Külön elismerésben részesült Petőfi Sándor műveinek német nyelvre történő fordításáért. Fordítói tevékenységéért a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság kültagjai közé választotta. Az ifj. Johann Strausszal való barátságának köszönhetően ő írta A cigánybáró című művének librettóját.
A Steiner Gábor által alapított Venedig in Wien vidámpark létrehozásában is részt vett, s közreműködött új látványosságok, például az óriáskerék megépíttetésében. Az ő kezdeményezésére létesült 1898-ban I. Ferenc József uralkodásának ötvenedik évfordulójára a "Ferenc József császár és kora" című kolosszális körkép, melyet Philipp Fleischer készített és Bécsben mutattak be egy kifejezetten a kép számára emelt épületben.[11]
Sírja a budapesti Kerepesi úti izraelita temetőben (mai nevén Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető) található.[12]
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Lasky Gabriella (1846. április 10., Gyöngyös – Bécs, 1913. szeptember 28.) volt, Lasky János Gyula orvos lánya, akit 1866. november 11-én Pesten vett nőül.[13]
Művei
[szerkesztés]Librettók
[szerkesztés]- Joggeli. Opera 3 felvonásban. Zenéjét szerezte. Wilhelm Taubert (1853)
- Muzzedin. Opera 2 felvonásban. Zenéjét szerezte: Siegmund Bachrich (1883)
- Der Goldmensch (Az arany ember). színdarab 5 részben Jókai Mór regénye alapján. Zenéjét szerezte: Adolf Müller junior (1885)
- A cigánybáró. Operett 3 felvonásban Jókai Mór elbeszélése alapján. Zenéjét szerezte: ifj. Johann Strauss (1885)
- Rafaela. Vígopera 3 felvonásban. Írta: Adolph Schirmer és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Max Wolf (1886)
- Das Orakel. Operett 3 felvonásban. Csiky Gergely műveinek nyomán. Zenéjét szerezte: ifj. Josef Hellmesberger (1889)
- Die Königsbraut (A király arája). Romantikus vígopera 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Robert Fuchs (1889)
- Die Salzburger Glocken. Mozart-darab 4 képben. Írta: Schnitzer Ignác és Sigmund Schlesinger. Nincs megzenésítve. (1890 körül)
- Husarenblut. (másképp Die Dorfrichterin). Operett 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Hugo Felix (1894)
- Die Venus von Murán. Opera 3 felvonásban. Írta: Schnitzer Ignác és und Verő György. Nincs megzenésítve. (1900 körül)
- Kaspar (másnéven Der schöne Kaspar). Operett 3 felvonásban. Szövegét írta: F. Zell és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Josef Bayer (1902)
- Bruder Straubinger (A vándorlegény). Operett 3 felvonásban. Írta: Moritz West és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Edmund Eysler (1903)
- Pufferl. Operett 3 felvonásban. Írta: Sigmund Schlesinger és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Edmund Eysler (1905)
- Der Elektriker. Operett 3 felvonásban. Írta: Sigmund Schlesinger és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Carl Josef Fromm (1906)
- Tip Top. Operett 3 felvonásban. Írta: Schnitzer Ignác és Sigmund Schlesinger. Zenéjét szerezte: Josef Stritzko (1907)
- Kreolenblut (Kreolvér). Operett 3 felvonásban. Írta: Schnitzer Ignác és Emerich von Gatti. Zenéjét szerezte: Heinrich Berté (1910)
Dalszövegek
[szerkesztés]- Seltsame Geschichte (Furcsa történet). Sanzon. Szövege Petőfi Sándor műve alapján. Zenéjét szerezte: Laszky Béla.
- Vater Radetzky ruft! Katonadal. Zenéjét szerezte: Lehár Ferenc (1914)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 14.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 21.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. szeptember 22., PIM38525
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Schnitzer Ignác meghalt (1921. június 19.) Pesti Napló, 72. évfolyam, 133. szám
- ↑ Halotti bejegyzése a bécsi izraelita hitközség halotti akv. 1449/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Ferencz József és kora (1898. január 19) Magyarország, 5. évfolyam, 19. szám
- ↑ Schnitzer Ignác temetése (1921. június 28.) Kis Ujság, 34. évfolyam, 140. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 216/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
Források
[szerkesztés]- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 774. l. Online elérés
- Oesterreichisches Musiklexikon Online elérés
- Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950. 406. és 407. oldal
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor Online elérés
- A Cigánybáró szövegírója (1919. december 5.) Pesti Hírlap, 41. évfolyam, 171. szám
