Somogyi Manó
Somogyi Manó | |
Született | Weisz Emánuel 1866. július 12. Pest |
Elhunyt | 1928. március 10. (61 évesen) Budapest V. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi Manó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somogyi Manó, született Weisz Emánuel (Pest, 1866. július 12.[1] – Budapest, 1928. március 10.)[2] államtudományi doktor, lapszerkesztő, pénzügyminiszteri segédtitkár és egyetemi magántanár.
Élete
[szerkesztés]Weisz Sámuel kereskedő és Fürster Róza fia. Jog- és államtudományi tanulmányait a budapesti, berlini és heidelbergi egyetemeken végezte és az ezen egyetemeken fennálló közgazdaságtani szemináriumokban dolgozott. Az államtudományi doktori oklevél megszerzése után a közgazdasági és szociális intézmények tanulmányozása céljából beutazta Nyugat-Európa nagy részét. 1890-ben mint pénzügyi fogalmazó-gyakornok államszolgálatba lépett, 1893-ban fogalmazó, 1900-ban pedig segédtitkár lett. Ugyanazon évben a budapesti jog- és államtudományi karon a szociálpolitikából magántanárrá habilitálták. 1920-ig a pénzügyminisztériumban működött. A munkanélküliség elleni küzdelem egyesületének több alkalommal volt képviselője Párizsban, Genfben és Zürichben.
A Közgazdasági Ismeretek Tárának, A Pallas nagy lexikonának, valamint több szakfolyóirat munkatársa volt. A Lipcsében megjelent Zeitschrift für Geschichte und Literatur der Staatswissenschaftenben több évig ismertette a hazai szakirodalom újabb termékeit és közölte az államtudományi bibliográfia magyar anyagát. Cikkei a Magyar Nemzetgazdában (V. A gyári balesetek, VI. Fényes Elek emléke, VIII. Gyárfelügyelet és munkásviszonyok. IX. Az angol kőszénbányák munkabeszüntetése, A franczia munkás-békéltető bizottságok, A munkás választmányok, Női iparművészeti kiállítás, Nemzetgazdasági irodalmunk stb.)
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa hliniki Neuberger Sára Olga (1876–1919)[3] volt, dr. Neuberger Ignác és Lord Regina lánya, akivel 1901. március 16-án kötött házasságot Budapesten.[4]
Munkái
[szerkesztés]- Az ó-budai hajógyár munkásainak helyzete. Budapest, 1888.
- Die Lage der Arbeiter in Ungarn von hygienischem Standpunkte. Budapest, 1891.
- A munkás-osztalék. (Társadalom-gazdasági tanulmány.) Budapest, 1894. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle.)
- A szocziális szövetkezetek Belgiumban. Adalék a szövetkezeti és munkásmozgalom történetéhez. Budapest, 1897.
- Socialpolitikai tanulmányok. Budapest, 1900.
- Báró Dercsényi János a magyar socialpolitika úttörője. Budapest, 1904. (Különnyomat a Társadalompolitikai Közleményekből.)
- A hazai vándoripar és vándorkereskedés. Budapest, 1905. (Különnyom. az Ünnepi dolgozatokból Földes Béla 25 éves jubileumára.)
- A társadalomgazdasági törvények
- A munkapiac a háború után
- Der Arbeitsmarkt nach dem Kriege
- Egy régi magyar szociális politikus: Szokolay István
- A pályaválasztást tanácsadás
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 635/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 75/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
- ↑ Somogyi Manóné Neuberger Sára halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 666/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 87/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.