Ugrás a tartalomhoz

Székelyszáldobos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyszáldobos (Doboșeni)
Székelyszáldobos, háttérben az Északi-Persány-hegység hegyei
Székelyszáldobos, háttérben az Északi-Persány-hegység hegyei
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségBardoc
Rangfalu
KözségközpontBardoc
Irányítószám527056
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64069
Népesség
Népesség2361 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság919 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság496 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 28″, k. h. 25° 35′ 36″46.124308°N 25.593467°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 28″, k. h. 25° 35′ 36″46.124308°N 25.593467°E
Székelyszáldobos weboldala
SablonWikidataSegítség

Székelyszáldobos (1899-ig Száldobos, románul Doboșeni) falu Romániában, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Bardochoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Székelyudvarhelytől 49 km-re délkeletre, a Kormos-patak kiszélesedő völgyében fekszik. A DJ131-es úton közelíthető meg.

Története

[szerkesztés]

Székelyszáldobos nevét 1332-ben említette először oklevél Zaldubus néven, mint a Sepsi esperességben fekvő települést.

Lakossága a tatárok által elpusztított Kisszáldobos és Valál lakóinak egy részével gyarapodott, majd a fülei határban a 17. században elpusztult Dobó lakosságának egy része is itt kapott menedéket.

Volál az azonos nevű patak völgyében a Faluhelynek nevezett helyen feküdt, valószínűleg az 1596. évi tűzvészben pusztult el. Régi református templomát 1795-ben tűzvész pusztította el, majd 1838-ban a földrengés is megrongálta. 1853-ra építették újjá, úgy hogy a régi templomból semmi sem maradt. Közelében egy négykaréjos, lóhereíves kápolna alapjaira bukkantak, mely régen temetőkápolna lehetett.

A falu borvizéről volt híres, a hegyfarki fürdőt Bethlen Gábor is felkereste egykor. 1910-ben magyar 935 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a falu lakossága 1409, amelyből 873 magyar református mellett 536 román anyanyelvű roma nemzetiségű. A roma lakosság elsősorban pünkösdista és ortodox vallású.

A 2002-es népszámlálás alapján a falu lakossága 1779, amelyből kb. 829 magyar református mellett kb. 950 román anyanyelvű roma nemzetiségű (ebből kb. 480 vallja cigánynak magát).

Testvérvárosa

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]