Szélrózsa
- A szó egyéb jelentéseit lásd itt: Szélrózsa (egyértelműsítő lap).
A szélrózsa (szélskála) a szélirányok jelölésére használt skála – a szél iránya az az irány, amerről a szél fúj.
Szerkesztése
[szerkesztés]A látóhatár körét a négy fő égtájnak megfelelően négy egyenlő részre osztjuk fel. A fő világtájak szögfelezőiben helyezzük el a melléktájakat:
- északkelet,
- délkelet,
- délnyugat,
- északnyugat.
Az így kapott nyolc égtáj szögfelező a másodrendű világtájak:
- észak-északkelet,
- kelet-északkelet,
- kelet-délkelet,
- dél-délkelet,
- dél-délnyugat,
- nyugat-délnyugat,
- nyugat-északnyugat,
- észak-északnyugat.
Beosztása
[szerkesztés]A meteorológiai szakirodalomban az égtájakat általában angol kezdőbetűikkel rövidítik vagy számokkal kódolják 02-től (észak-északkelet) 36-ig (észak) az óramutató járása szerint kettesével emelkedő sorrendben.
Szélirányrózsa
[szerkesztés]Az egy-egy helyen a különböző irányú szelek relatív gyakoriságait bemutató kör alapú csillagdiagramok a szélirányrózsák.
A művészetekben
[szerkesztés]Mivel a szél irányát hagyományosan iránytűvel határozták meg, a szélrózsát rendszerint a tájoló lapjára festették fel. A térképek tájolását is hagyományosan a lap sarkába festett szélrózsával jelölték. Idővel egyre díszesebben cirkalmazták, mitikus szörnyek, stb. ábrázolásaival díszítették, míg végül többé-kevésbé önálló művészeti motívummá vált.
Források
[szerkesztés]
- Természettudományi lexikon VI. (Sz–Z). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968. 81–82. o.
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 593. o. ISBN 963-9257-15-X