Ugrás a tartalomhoz

Szabó Gábor (régész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Gábor
Született1969 (55 éves)[1]
Hódmezővásárhely[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarégész
Iskolái

SablonWikidataSegítség

Szabó Gábor (Hódmezővásárhely, 1969) régész, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézete Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének habilitált tanszékvezető egyetemi docense, az MTA köztestületének tagja.

Számos ásatás és a bronzdepó-kutató program vezetője, nemzetközileg elismert kutatója a bronzkor- és vaskor korszakának, több szakmai szervezet tagja, a magyar és nemzetközi régészettudomány meghatározó kutatója, egyetemi oktatóként közel száz BA, MA és PhD szakdolgozat és tanulmány témavezetője.

Tudományos munkássága

[szerkesztés]

PhD fokozatát 2002-ben védte meg, 2017-ben lett habilitált doktor.

Kutatási területe főleg a Kárpát-medence bronzkora és kora vaskora. Részletesen foglalkozott a Tisza-vidék késő bronzkorával valamint a Kárpát-medence késő bronzkori fémművességével. Kutatásai érintik még a perjámosi- és Füzesabony-kultúra temetőit, az erdélyi Vargyas-szoros barlangjainak településtörténetét.

Nagyobb ásatásai 1999 és 2018 között az M3 autópálya Hajdú-Bihar vármegyei (M3 Archeopark), az M43-as autópálya Csongrád vármegyei szakaszához, valamint a Rákóczifalva határában és a Nagykunságban kialakított szükségvíztározók építéséhez kapcsolódtak, ahol 20 lelőhely megelőző feltárását vezette.

2000-ben megrendezte a „Csongrád megye bronzkora” című állandó kiállítást a csongrádi Tari László Múzeumban.

2006-tól az OTKA és az NKA által támogatott kutatási programot vezetett, amelynek célja a Kárpát-medence keleti része bronzkori depóinak, kincsegyütteseinek a lokalizálása, megmentése és értelmezése. Kelet-Magyarország és Erdély területén 36 bronz- és 4 aranykincset tárt fel és dokumentált csapatával, amely Magyarország kiemelten védett, de illegális kincskeresők által fosztogatott földvárairól több ezer kisleletet is megmentett.

Szabó Gábor aktívan közvetíti a régészet eredményeit a nagyközönség felé. Gyakran tart tudománynépszerűsítő előadásokat, szívesen nyilatkozik rádiós- és tévés műsoroknak.

Több szakmai szervezetben és társaságban is aktívan tevékenykedik. Alapító és volt elnökségi tagja az Ősrégészeti Társaságnak. Tagja a Magyar Régész Szövetségnek. 2006 óta részt vesz az Ásatási Bizottság munkájában, 2016-tól a szervezet elnökeként. Az Ősrégészeti Levelek, Archaeológiai Értesítő, és a Magyar Régészet szakfolyóiratok szerkesztőbizottsági tagja.

Elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]