Sziklay Kornél
| Sziklay Kornél | |
 | |
| Született | Stein Samu 1869. december 7. Pest |
| Elhunyt | 1919. augusztus 6. (49 évesen)[1] Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szilassy Rózsa (1900 – 1919. augusztus 6.) |
| Foglalkozása | színész |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (11-19-1) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklay Kornél témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sziklay Kornél, néhol Sziklai, született Stein Samu[2] (Pest, 1869. december 7.[3] – Budapest, Terézváros, 1919. augusztus 6.)[4] magyar színész. Testvére Sziklai Szeréna énekes-színésznő.
Életpályája
[szerkesztés]Stein Dávid bizományos és Gottesmann Cecília (1842–1908)[5] fiaként született zsidó családban. Reáliskolai végzettsége után, 1887. március 28-án színésszé lett vidéken, először Hegyi Gyulánál, Szentendrén lépett színpadra. 1891-ben Halmay Imrénél volt Miskolcon, majd Győrött, Komjáthy Jánosnál. 1896-ban a megnyíló Vígszínház szerződtette, 1897-ben a Magyar Színház tagja lett, amitől 1905. április 25-én megvált és ugyanezen év november 15-én a Király Színház meghívását fogadta el. 1904. március 18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat, amely később a Kolosszeum nevet viselte. Igazgatója volt a Népszínpadnak is. 1916. szeptember 7-én megnyitotta az Érdekes Kabarét. Stein családi nevét 1904-ben Sziklaira változtatta.[6]
Kiváló komikus volt, groteszkségében is mindig eredeti. Neve ismert volt egész Budapesten, de ha vidékre meghívták, ott is egyformán ünnepelték, akárcsak a fővárosban. A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott magával a színpadra, a cirkuszi clown csodálatos gumiszerűségét, melyet ízlésével, ötletességével, friss fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit hozott a színpadra: az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden mozdulata a természetesség impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában legelőször látták. Mint színműírónak is ismert neve van irodalmunkban.
Halálát szervi szívbaj okozta. A Kis Színkör lebontása után, családja a színkör tégláiból síremléket készíttetett.
Neje Szilassy Rózsa (Czirok Rozália) színésznő volt, akivel 1900. szeptember 18-án kötött házasságot Budapesten, a Terézvárosban.[7]
Színművei
[szerkesztés]- Rendez-vous, énekes bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1893, Városligeti Színkör
- Mike Dénes leánya, népszínmű 3 felvonásban. Bemutató: 1897, Sopron
- Betörők, bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1897, Városligeti Színkör
- Bölcsődal, falusi történet, 1 felvonásban. Bemutató: 1897, Magyar Színház
- Koldus és királyfi, operett. Bemutató: 1900. szeptember 29., Magyar Színház
- Napoleon, énekes játék. Bemutató: 1903. március 24., Magyar Színház
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Ollendorf (Millöcker: Koldusdiák)
- Zsupán (Strauss: A cigánybáró)
- Tallérosy (Jókay M.: A Barangok)
- Wun Csi (Jones: A gésák)
- Jim (Verő Gy.: Kleopátra)
- Pfefferkorn (Lehár F.: Drótostót)
- Mujkó (Huszka J.: Gül Baba)
- Krausz bácsi (Aranylakodalom)
- Korláth Hector (Huszárvér)
- Bronson (New York szépe)
- Larivaudier (Angot asszony leánya)
- Boisfleury (Utazás egy apa körül)
- Nepomuk (Dupla feleség)
- Javanson (Durand és Durand)
- Amandus (Ifjúság)
- Gáspár apó (Cornevillei harangok)
Működési adatai
[szerkesztés]1886–87: Andrássy–Bogyó; 1887–88: Hegyi, Báródy Károly; 1889–90: Tiszay Dezső; 1890–91: Makó Lajos; 1891: Városligeti Színkör; 1891–92: Halmai Imre; 1892–93: Aradi Gerő; 1893: Városliget; 1893–96: Komjáthy János; 1896: Vígszínház; 1897–1910: Magyar Színház, Király Színház; 1910-től Városligeti Színház; 1914: Népopera, Király Színház.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sziklai Kornél, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15037.htm
- ↑ Névváltoztatásának ténye utólagos bejegyzéssel a Budapest VI. kerületi házassági anyakönyvben: A BM. 1904. augusztus 30-án kelt 80178. számú engedélyével vezetékneve „Sziklai” névre változott. Ugyanitt olvasható, hogy „A vőlegény a közéletben a Kornél utónevet használja.”A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 829/1900. folyószáma
- ↑ A pesti neológ. izraelita hitközség születési anyakönyve, 1369/1869. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1517/1919. folyószáma alatt.
- ↑ Stein Dávidné Gottesmann Cecília halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 1112/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 80178/1904. MNL-OL 30807. mikrofilm 92. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 36. oldal 45. sor.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 829/1900. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 850. o. Online elérés
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 250. o.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Révai nagy lexikona XVII. kötet (Sodoma–Tarján). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1925.
További információk
[szerkesztés]- (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Budapest, Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
