Ugrás a tartalomhoz

Szolcsányka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szolcsányka (Solčianky)
Szolcsányka címere
Szolcsányka címere		 Szolcsányka zászlaja
Szolcsányka zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterDušan Ondruška
Irányítószám956 39
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség261 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület2,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″48.619444°N 18.197222°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″48.619444°N 18.197222°E
Szolcsányka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsányka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szolcsányka (szlovákul Solčianky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 8 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1113-ban "Celsan" alakban említik először. 1245-ben "Scelchan" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Nagytapolcsány várának uradalmához tartozott. A 14. század elején Csák Máté birtoka. 1835-ben az Erdődy és Orczy családoké. 1570-ben 8 házából csak egy volt lakott. 1715-ben és 1720-ban egyaránt 3 háztartása adózott, a falunak szőlőskertje is volt. 1787-ben 22 házában 140 lakos élt. 1828-ban 22 házát 149-en lakták. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " SZOLCSÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koroshoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint " Szolcsánka, tót falu, Nyitra vmegyében, Kóroshoz 3/4 órányira, 162 kath. lak. F. u. gr. Erdődyné. Ut. p. N.-Tapolcsán."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szolcsánka, a sissói völgyben Onor alatt fekvő tót község, összesen 141 r. kath. vallásu lakossal. Postája Koros, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Egy XII. századbeli összeirásban „Celsan” név alatt van feljegyezve. Szolcsánkának a XVII. században még volt temploma, de romba dőlt és azóta a kath. hívek a közeli korosi templomba járnak. Lakosai nagyobbrészt gyümölcstermeléssel foglalkoznak, a mi fő jövedelmi forrásukat képezi. Földesurai az Erdődyek, Orczyak és Berényiek voltak."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 239 lakosából 230 szlovák és 9 német volt.

2001-ben 274 lakosából 273 szlovák volt.

2011-ben 269 lakosából 263 szlovák.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szolcsányka&oldid=23578709”