Ugrás a tartalomhoz

Tápiószentmárton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton címere
Tápiószentmárton címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásNagykátai
Jogállásnagyközség
PolgármesterGyöre László (független)[1]
Irányítószám2711
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség5733 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület102,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″47.340431°N 19.743761°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″47.340431°N 19.743761°E
Tápiószentmárton (Pest vármegye)
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton
Pozíció Pest vármegye térképén
Tápiószentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tápiószentmárton nagyközség Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alsó-Tápió-mente legnagyobb lélekszámú faluja. Autóval a 4-es számú főút 54-es és 55-ös kilométerszelvényei között leágazó mellékútról közelíthető meg a legegyszerűbben. Aki a fővárosból tömegközlekedéssel kíván eljutni a településre, célszerű a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalat választania, amivel Nagykátáig kell utazni, onnan pedig a legegyszerűbb Volánbusszal megközelíteni Tápiószentmártont, mivel vasút megállóhelye messze esik a központtól.

Története

[szerkesztés]

A település az őskor óta lakott hely, amit a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. (Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható.)

A település első ismert okleveles említése a 15. század derekáról, 1459-ből származik. Azokban az időkben a község területét a Pányi-Gáldi család, illetve Werbőczy István birtokolta. A törökök kivonulásakor elnéptelenedett.

Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. A jó nevű család tagjai közül is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a 19. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Fia, ebecki Blaskovich Ernő mezőgazdász nevelte azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tóth János (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth János (független)[4]
  • 1998–2002: Tóth János (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth János (Polgári Egyesület)[6]
  • 2006–2010: Tóth János (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth János (független)[8]
  • 2014–2015: Györe László (független)[9]
  • 2016–2019: Györe László (független)[10]
  • 2019–2024: Györe László (független)[11]
  • 2024– : Györe László (független)[1]

A településen 2016. március 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és három jelölt közül magabiztosan győzött az érvényes szavazatok abszolút többségével.[10]

Tápiószentmárton az egyik alapítója a Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatok Klubja, illetve a Klímabarát Települések Szövetsége nevű szerveződéseknek.[13][14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5298
5229
5198
5477
5618
5721
5733
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 5,2%, evangélikus 11,6%, felekezeten kívüli 8,8% (17,2% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlováknak és szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,9% volt római katolikus, 6,7% evangélikus, 4,4% református, 0,3% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[16]

Nevezetességek, látnivalók

[szerkesztés]

Tápiószentmártonban

[szerkesztés]

Hársas-völgy: több száz tő tavaszi hérics található itt.

Horgásztó: tőzeges horgásztó az Aranyhal Közhasznú Tevékenységű Horgász Egyesület fenntartásában.

Sőregi erdő: nagy kiterjedésű erdős rész vadászati lehetőséggel, a Hermann Ottó Vadásztársaság üzemeltetésében.

Hatvani-hegy (földvár): régészeti lelőhely az Alsó-Tápió jobb partján, bronzkori településre utaló nyomokkal.

Templomok, kápolnák: a településen katolikus, evangélikus, református és pünkösdi vallású templomok és kápolnák vannak; utóbbiak egyike, az ún. Blaskovich-kápolna, amely 1768-ban épült.

Kincsem Lovaspark: Tápiószentmártonban született a „csodakanca” néven is emlegetett Kincsem, a magyarországi lósport legsikeresebb versenylova; ennek emlékét őrzi a lovaspark elnevezése, illetve a park területén működő Kincsem Múzeum. A lovasparkban található borpince, golf- és minigolf-pálya, fedett, versenyek rendezésére alkalmas lovarda, nemzetközi szabványú NB I-es futballpálya, teniszpálya, fedett medence, wellness részleg, játszótér, háztáji állatok bemutatására kiképezett állatbemutató hely, sőt egy szálloda is, apartmannal, étteremmel és konferenciateremmel. A hagyomány szerint itt állt Attila hun király fából készült palotája, sőt feltételezések szerint a sírja is e térségben lehetett. A park területén mindenesetre Attila nevét őrzi az az "energiadomb", amelyet gyógyító hatásúnak tartanak. Itt találták meg 1923-ban az ország egyik legismertebb szkíta kori emlékét, az elektrumból (arany és ezüst természetes ötvözetéből) készült, híres szkíta aranyszarvast is. Mindezeken felül a lovaspark területén található még egy kisrepülőgépek fogadására alkalmas repülőtér is.

Borpince: a Tápió-Vin Kft. által üzemeltetett borpincében a környék településein termő homoki szőlőkből készítenek kedvelt borokat.

Temető: a helyi temetőben kialakított „nemzeti sírkert” részen olyan hírességek sírjai találhatóak meg, mint Magyary-Kossa Sámuel (1849–1921 ügyvéd, Kubinyi Ágoston (1799–1873), a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

Szentkirályi Móric Pest utolsó polgármestere volt Pest és Buda egyesítése előtt, az Ő családja is Tápiószentmártonban nyugszik, továbbá itt lett eltemetve Várallyay Béla népművelő, helytörténész és családja.

Kincsem

Sportcsarnok és tanuszoda: nemzetközi méretű, parkettás pályával kialakított sportcsarnok, tanuszodával, melyhez szauna és masszázsterem, továbbá edzőterem, kondicionáló terem és pingpongterem is tartozik. A létesítmény akadálymentes megközelíthetőséggel is rendelkezik. Nyári- és edzőtáborozásra alkalmas szálláshelyet tud biztosítani.

Strand- és gyógyvizes termálfürdő: 4 medencével (gyermek-, gyógy-, úszó- és fürdőmedence), homokfotball pályával, gyermek játszótérrel, masszázzsal, pedikür-manikűr szolgáltatással, hideg-meleg ételes büfékkel, fagylaltozóval, sok árnyékkal és rendezett területtel várják a pihenni vágyókat. A fürdő 52 °C-os termálvize (alkáli-hidrogénkarbonátos–kloridos hévíz) 650 méter mélyről tör fel; általános fájdalomcsillapító, nyugtató és alvásjavító hatással bír, de alkalmazható különféle bőrbetegségek orvoslására is, és degeneratív kopásos mozgásszervi betegségek gyógyításában rendkívül hatásos, mivel a reumatológiai folyamatok aktivitásának csökkentését idézi elő. Tapasztalatok szerint a gyógyvíz főleg mozgáskorlátozottsággal járó, súlyosabb sérülések utókezelésében alkalmazható sikerrel. Alkáli-hidrogéntartalma miatt mozgásszervi és nőgyógyászati kórképekben javasolható, valamint kloridtartalma miatt általános erősítő és ellenállás-fokozó hatással is bír. A fürdő vize 2003 óta hivatalosan is gyógyvíznek minősül. Jelenleg szezonális jelleggel üzemel május elejétől szeptember végéig. A strandfürdő környékén több mint 1300 üdülőingatlan található.

Tápiószentmárton-Göbölyjárás településrészen

[szerkesztés]

Horgásztó: a nagy nádas mellett található egy horgásztó, melyet a Nagykáta és Vidéke Horgász Egyesület üzemeltet. A tó mellett kilátó helyezkedik el, ahonnan megfigyelhető az egész környék.

Láprét: Az ősláposban találhatóak a környékbéli tanösvények kiindulási pontjai. A tanösvényeken járva megtalálhatóak olyan növényritkaságok, mint a fehér és az alhavasi zászpa, a szibériai nőszirom és más nősziromfajok, továbbá számos kosborfaj.

Ifjúsági szállás: 30 fő elszállásolására alkalmas, a közelmúltban épült szálláshely, amit a Tápióvidék Természeti Értékeiért Közalapítvány üzemeltet.

Vasútállomás: Ezen a helyen található egy vasútállomás is, ahol a G60-as, Z60-as és a Szolnok felől érkező vonatokra lehet felszállni (nem mindegyik áthaladó vonat áll meg ezen a helyen).

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • Atilla
    Atilla
  • Árpád
    Árpád
  • Szent István
    Szent István
  • IV. Béla
    IV. Béla
  • Mátyás király
    Mátyás király
  • Rákóczi
    Rákóczi
  • Kossuth
    Kossuth
  • Werbőczy
    Werbőczy

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  10. ↑ a b c Tápiószentmárton települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. március 6. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  11. ↑ Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  13. ↑ http://www.edemokracia.hu/?module=news&action=show&nid=222811
  14. ↑ http://www.klimabarat.hu/
  15. ↑ Tápiószentmárton Helységnévtár
  16. ↑ Tápiószentmárton Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tápiószentmárton&oldid=27478360”