Ugrás a tartalomhoz

Társasági adó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A társasági adó (röviden: tao) a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája. Magyarországon az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) szabályozza a társasági adó hatályos szabályait.[1]

Bár Magyarországon a társasági adó 9%-os mértéke a legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai közül, azonban az EU-ban csak Magyarországon létező iparűzési adó és innovációs járulék együttesen dupla akkora terhelést jelent a cégeknek, mint a társasági adó; 2020-ban 407 milliárd folyt be a társasági adóból,[2] viszont 729 milliárd forint bevétel keletkezett az iparűzési adóból,[3] és 89 milliárd forint folyt be az innovációs járulékból.[4] Ugyanakkor míg a társasági adó a profitra helyezi az adózást, addig az iparűzési adó és az innovációs járulék a bevételen alapszik, így az iparűzési adó és az innovációs járulék azokat jutalmazza, akik a lehető legkevesebbet állítják elő, és azokat bünteti, akik magas hozzáadott értéket állítanak elő, illetve innovatív technológiába fektetnek be.[5]

A társasági adónak a kb. 25%-osra emelésével kiváltható és megszüntethető lenne az iparűzési adó és az innovációs járulék. A három adónem összevonása élénkítené gazdaságot, javítaná a versenyképességet, egyszerűsítené az adózást, csökkentené az adminisztrációs terheket, csökkentené az adónemek számát és igazságosabbá tenné a közteherviselést,[6] emellett megfelelne a társasági adó magyarországi rendszere a globális minimumadóról szóló nemzetközi megállapodásnak.

Adótényállás

[szerkesztés]

Adóalany

[szerkesztés]

A társasági adó alanyai két csoportba sorolhatók:

  • belföldi illetőségű adóalanyok,
  • külföldi illetőségű adóalanyok.

Belföldi illetőségű adóalanyok a törvény által meghatározott belföldi személyekből, illetve azon külföldi személyekből állnak, amelyek esetében az ügyvezetés helye Magyarországon van. A belföldi személyek közül belföldi illetőségű adóalanyok:

Azonban kivételeket is meghatároz a törvény, ilyenek például

Külföldi illetőségű adóalanyok a külföldi vállalkozók, és az ingatlannal rendelkező társaság tagja, ahol ingatlannal rendelkező társaság alatt olyan társaságot értünk, amelynek mérlegében az eszközök értékének több mint 75%-át magyarországi ingatlanok adják, illetve ahol a külföldi illetőségű személy.

Adótárgy

[szerkesztés]

Az adótárgy a társasági adó esetében a vállalkozási tevékenység, ami alatt ebben az esetben jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet értünk.

Adóalap

[szerkesztés]

Az adó alapja a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény, módosítva a törvény által meghatározott korrekciós tételekkel.[7] Amennyiben az adóalap nem éri az elvárt jövedelem szintjét, akkor törvényes vélelemként vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra.

Adómérték

[szerkesztés]

A vállalkozásokat terhelő társasági adó (vállalati nyereségadó) mértéke 1997-től a következőképpen változott (2022. júliusi állapot szerint), főszabály szerint:

A tao mértéke az adóalap százalékában
Időszak Az adóalaphoz viszonyítva
1997. január 1. – 2003. december 31. 18%
2004. január 1. – 2005. december 31. 16%
2006. január 1. – 2007. december 31. 16%, de 5 millió Ft adóalap alatt 10%
(bizonyos feltételek teljesítése esetén)
2008. január 1. – 2009. december 31. 16%, de 50 millió Ft adóalap alatt 10%
(bizonyos feltételek teljesítése esetén)
2010. január 1. – 2016. december 31. 19%, de 500 millió Ft adóalap alatt 10%
2017. január 1-jétől 9%

Hivatkozások

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]