Ugrás a tartalomhoz

Tóth József (geográfus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a geográfus és egyetemi tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth József (egyértelműsítő lap).
Tóth József
2003
2003
Életrajzi adatok
Született1940. március 18.
Cegléd
Elhunyt2013. február 7. (72 évesen)
Pécs
Ismeretes mintgeográfus
Nemzetiségmagyar
IskoláiSzegedi Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületföldrajztudomány
Kutatási területNépesség- és településföldrajz

település- és területfejlesztés

térszerkezeti kérdések
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth József témájú médiaállományokat.
1984-2012 között a Pécsi Tudományegyetemen tanított.
Sírja Pécsi Köztemetőben. Parcella: N, Sor: III., Sírhely: 15
Tóth Józsefről elnevezett kitérő. Pécsi Tudományegyetem Pécs, Ifjúság útja 6.

Tóth József (Cegléd, 1940. március 18. – Pécs, 2013. február 7.) magyar geográfus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. Fő szakterülete a népességföldrajz illetve a településföldrajz. Több könyv szerkesztője, szerzője és társszerzője, összességében körülbelül félezer publikációja (ebből 15 könyv) jelent meg. Ő szerkesztette az Általános társadalomföldrajz I-II. kötetet.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

Földrajz-biológia szakon végzett 1964-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen (ma Szegedi Tudományegyetem). Oktatói pályáját is itt kezdte meg, majd a Földrajztudományi Kutatóintézet békéscsabai osztályára (ma MTA RKK Békéscsabai Osztály) került. 1984-1992 között az MTA Regionális Kutatások Központja tudományos tanácsadójaként és főigazgató-helyetteseként dolgozott, az 1984-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója,[1] tanszékvezetője,[2] majd 1992-ben létrehozta a Földrajzi Intézetet, melynek vezetője volt 2005-ig. 1994-97 között a JPTE Természettudományi Karának dékánja, majd 1997-től 2003-ig az intézmény rektora volt, amikor is a felsőoktatási integráció részeként létrejött az egységes Pécsi Tudományegyetem. Haláláig a PTE TTK Földrajzi Intézetének professzora, valamint 2010-ig az általa 1994-ben alapított Földtudományok Doktori Iskola vezetője volt.

Tudományos munkásságának első szakaszában az Alfölddel, annak térszerkezetével, vonzáskörzeti struktúrájával és urbanizációjával foglalkozott. 1981-ben alkotta meg a híressé vált településdefinícióját (tetraéder-modell). Pécsi kutatói és tanári időszakában régióelmélettel foglalkozott, valamint rendkívül sokat tett a földrajz tartalmi megújítása, valamint vizsgálati fókuszainak kiterjesztése terén. Nagy csapatban szeretett dolgozni, maga pedig örömmel kormányozta a hajót. Könyvei közül ilyen, nagyobb kooperációban készült a korszakváltó Általános társadalomföldrajz I. és II., valamint a népszerű ismeretterjesztő Világföldrajz. Tanítványai az ország vezető földrajzi műhelyeinek meghatározó munkatársaivá váltak az elmúlt időszakban.

Közéleti tevékenysége

[szerkesztés]

Számos közéleti tevékenységben vett részt és kiemelkedő nemzetközi kapcsolatokat épített ki.[3]

  • Az Alföldi Tanulmányok alapítója (1976) és szerkesztője 1984-ig
  • Több akadémiai bizottság tagja volt
  • A PAB elnökségi tagja
  • A TIT Pécs-Baranyai Szervezetének elnöke, országos alelnöke
  • A Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség elnöke
  • A Magyar Földrajzi Társaság társelnöke
  • A Modern Geográfus Alapítvány alapító tagja
  • A Modern Geográfia folyóirat alapítója (2006) és főszerkesztője 2010-ig
  • Az IGU Magyar Nemzeti Bizottság tagja
  • Az Academy of Sciences, Arts and Humanities, Párizs tagja, 2000-

Elismerései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Fontosabb publikációi

[szerkesztés]
  • Az urbanizáció népességföldrajzi vonatkozásai a Dél-Alföldön. A centrumok szerepe a népesség foglalkozási átrétegződésében és területi koncentrálódásában. Földrajzi Tanulmányok 14. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. 142 p.
  • Urbanizáció az Alföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 200 p.
  • A magyarság kulturális földrajza. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 1997. 226 p. (Trócsányi Andrással közösen)
  • Általános társadalomföldrajz I. és II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2001 és 2002
  • A magyarság kulturális földrajza II. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2002. 361 p. (Trócsányi Andrással közösen)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Területfejlesztés és innováció 7. évfolyam 1. szám. (Hozzáférés: 2013)
  2. ↑ „https://www.csgyk.hu/baranyai-neves-szemelyek-bongeszo/?nevesszemely_azonosito=11852” 
  3. ↑ Tóth József előadása Kell nekünk régió? - III. szemeszter,. mindentudas.hu, 2003. október 29. [2012. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  4. ↑ Grastyán Alapítvány díjazottak. titpecs.hu. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • József Tóth (angol nyelven). doktori.hu, 2013. február 7. [2013. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  • Elhunyt a PTE volt rektora. pecsistop.hu, 2013. február 7. [2013. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  • Sragner Márta: Hivatkozások dr. Tóth József szakirodalmi munkáira. In Dr. Tóth József geográfus szakirodalmi munkássága 1964-2004. Szerk. Tésits Róbert – Bugya Titusz. Pécs: PTE TTK Földrajzi Intézet. 2005. 103–239. o.  

Videófelvételek

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tóth_József_(geográfus)&oldid=27520861”