Ugrás a tartalomhoz

Tengelykapcsoló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tengelykapcsoló (köznapi neve kuplung a német Kupplung ’tengelykapcsoló’ szóból, ami a kuppeln < koppeln ’összekapcsol’, ’párosít’ igéből származik) két tengely, forgórész vagy más gépelem: lendkerék, fogaskerék, szíjtárcsa ideiglenes vagy tartós összekapcsolására szolgáló gépelem. A tengelykapcsoló a hajtáslánc egyik fontos eleme, a gépalkatrészek együttforgását és a forgatónyomaték átvitelét szolgálják. Több kapcsoló összeépítése is szokásos.

A tengelykapcsolókat akkor használják, ha szükségessé válik a mozgás- vagy erőátvitelt időben vagy mértékben ellenőrizni (pl. elektromos csavarhúzók esetén egy tengelykapcsolóval korlátozzák az átvihető nyomatékot; a tengelykapcsoló ellenőrzi, hogy egy autó mekkora erőt közvetít a kerekek felé.)

Jellemzők

[szerkesztés]

Gépszerkesztésnél, az alkalmazott tengelykapcsoló kiválasztásánál figyelembe veendő fizikai adatok:

  • Átvihető forgatónyomaték
  • Maximális fordulatszám
  • Slip (csúszás) a hajtó és hajtott oldali fordulatszám különbség és ennek nyomaték és fordulatszámfüggése
  • Átvitel homokineticitása (szöghelyzettől függő szögsebesség-átviteli karakterisztika)
  • Egytengelyűségi és szöghiba tűrés
  • Csavarólengés- és rezgésátviteli jellemzők

A tengelykapcsolók felosztása

[szerkesztés]

Nyomatékátvitel módja szerint

[szerkesztés]
  • Mechanikus
    • Erővel záró
    • Alakkal záró
  • Hidrodinamikus
  • Mágneses
  • Elektrodinamikus

Átviteli jellemzők szerint

[szerkesztés]
  • Merev tengelykapcsolók. Két tengely merev összekapcsolására szolgál. A tengelyek között sem szögelfordulást, sem elmozdulást nem enged meg. Ezek a legegyszerűbb kivitelű tengelykapcsolók.
    • Tárcsás tengelykapcsoló
    • Héjas tengelykapcsoló
    • Hirth-tengelykapcsoló
  • Mozgékony tengelykapcsolók. Olyan kialakításúak, hogy üzem közben is lehetővé teszik a két tengely tengelyirányú elmozdulását (például hőtágulását) vagy sugárirányú elmozdulását.
  • Hajlékony tengelykapcsolók. Egymást állandó vagy változó szögben metsző tengelyek összekötésére építik be. A tengelyek szögsebessége nem marad állandó, csavarólengéseket léphetnek fel.
  • Rugalmas tengelykapcsolók. Akkor építik be, ha a tengelyközépvonalak kismértékű radiális, tengelyirányú eltérésével vagy szögeltérésével kell számolni. Az ilyen tengelykapcsoló kialakítása olyan, hogy a csavarólengéseket csillapítja, illetve megfelelő választásával elkerülhető a rezonancia.
    • Gumirugós (Periflex, gumidugós) tengelykapcsolók
    • Acélrugós (Bibby, Forst, Deli) tengelykapcsolók
  • Oldható tengelykapcsolók. Segítségükkel a tengelyek közötti kapcsolat létrehozható illetve megszüntethető. Belső égésű motorok üzemi tulajdonsága, hogy terhelés alatt nem indíthatók, ezért indítás alatt a motort le kell kapcsolni a hajtásláncról. Ezek a motorok csak viszonylag kis fordulatszám-tartományban működnek kifogástalanul és gazdaságosan, ezért sebességváltót alkalmaznak, a sebességváltás közben szintén szükség van a tengelyek szétválasztására.
    • Körmös kapcsoló. A kapcsolat csak álló, terhelésmentes állapotban változtatható.
    • Súrlódó kapcsolók
      • Mechanikus működtetésű súrlódó kapcsolók
      • Elektromos működtetésű súrlódó kapcsolók
      • Hidraulikus vagy pneumatikus működtetésű súrlódó kapcsolók
  • Biztonsági kapcsolók. Nyomatékhatárolók. A munkagépet vagy a motort védik túlterhelés ellen.
    • önmaguktól visszaálló (általában súrlódó)
    • visszakapcsolandó
    • törőelemes
Commons:Category:Clutch (coupling)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengelykapcsoló témájú médiaállományokat.

Források

[szerkesztés]
  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 3. kötet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961