Timár Szaniszló
Timár Szaniszló | |
Született | Schwarzenberg Béla 1859. március 22.[1] Baja |
Elhunyt | 1917. április 26. (58 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Pick Janka |
Szülei | Schwarzenberg Vilmos Eisler Anna |
Foglalkozása | |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1886) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Timár Szaniszló, 1899-ig Schwarzenberg Béla[3] (Baja, 1859. március 22.[4] – Budapest, Erzsébetváros, 1917. április 26.)[5] író, újságíró.
Élete
[szerkesztés]Apja, Schwarzenberg Vilmos tímármester volt, aki részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, azonban megbetegedett és anyagilag is tönkrement. Anyja Eisler Anna volt. Gyermekkora nélkülözésben telt. Tanulmányait szülővárosában, a Bajai Királyi Katolikus Főgimnáziumban kezdte, majd a Budapesti Tudományegyetemen orvosi oklevelet szerzett. 1888-ban a lóvasút elgázolta, aminek következtében a bal karja megbénult, így az orvosi pályáját abba kellett hagynia. Az irodalom iránt már orvosnövendék korában érdeklődést mutatott, majd megismerkedett Csiky Gergellyel, aki bevezette az irodalomba. Az Egyetértés című politikai napilap belső munkatársa lett, ahol novellái és elmélkedő tárcái is megjelentek. Később a színházi rovatot vette át és színházi referens lett. Nála jelent meg első alkalommal szocialista szellemű társadalomábrázolás a magyar irodalomtörténetben. Tagja volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak és a Budapesti Újságírók Egyesülete választmányának. Halálát tüdővész okozta.
Felesége Pick Janka volt. Fia, Tímár László (1893–1905) tizenegy éves korában vesztette életét.
A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.[6]
Álneve: Tom.
Művei
[szerkesztés]- Az aranyborjú. Monte-carlói történetek. (Budapest, 1893)
- Az élet vásárja (elbeszélések, Budapest, 1895)
- Selyem és rongy (regény, I-II. kötet, Budapest, 1897)
- Az öröm vallása (regény, Budapest, 1900)
- Röptében a nagyvilág körül: a világ kiváló városainak, tájainak és műalkotásainak fénykép-gyűjteménye magyarázó szöveggel. Szerk. (Chicago, 1900 körül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15740.htm, Timár Szaniszló, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma:105529/1899. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 1005. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 38. oldal 53. sor
- ↑ Születési bejegyzése a bajai izraelita hitközség születési akv. 14/1859. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 852/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ „Timár Szaniszló meghalt”, Az Újság, 1917. április 27., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. április 20.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 896. o. Online elérés
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5