Ugrás a tartalomhoz

Tiszacsécse

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Tiszacsécse
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterHopka András (független)[1]
Irányítószám4947
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség206 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′, k. h. 22° 45′48.100000°N 22.750000°EKoordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 22° 45′48.100000°N 22.750000°E
Tiszacsécse (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszacsécse
Tiszacsécse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszacsécse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsécse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszacsécse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szatmári-síkságon fekszik, közvetlenül az ukrán határ mellett, a Tisza bal partján.

A határ magyar oldalán csak két szomszédja van: kelet felől Milota, nyugat felől pedig Tiszakóród. Észak felől a túlparton fekvő, közigazgatásilag Ukrajnához tartozó Vári (Вари) és Csetfalva (Четфалва) települések határolják.

A legközelebbi város a határ magyar oldalán Fehérgyarmat, melytől mintegy 20 kilométerre keletre fekszik. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 109 kilométer választja el, kelet-északkeleti irányban.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község központján végighúzódik, nagyjából nyugat-keleti irányban a 4129-es út, közúton csak ezen érhető el, keleti vagy nyugati szomszédja érintésével.

Vasútvonal az egész környéket nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség, a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Penyige vasútállomása légvonalban is csaknem 20 kilométerre van innét.

Története

[szerkesztés]

A település neve írásos alakban 1181-ben tűnik fel, a czégényi monostor határjárása alkalmával.

Tiszacsécse, református templom a haranglábbal

1288-ban I. István fia, II. Mikó – a Kölcsey és a Kende családok őse – átíratja a czégényi monostor alapítólevelét, ahol a Szentemágócs nemzetség tagjaként van nevezve.

1315-ben Csécse (Tiszacsécse) a Szentemágócs nemzetségből származó Kölcsey család birtoka.

1344-ben Máté fia Dénes fiai: János, Jakab, András, Mihály és Miklós ellen apjuk halála után Károly Róbert király pert indított, mivel birtokaikat a koronára szállottnak vélte, a per még I. Lajos király idejében is folyt, azonban a király a bemutatott oklevelek bizonyságaképpen elismerte, hogy a pörbe fogott birtokrészek Dénes fiait illetik, ezért 1344. július 4-én kelt oklevelében Dénes öt fiát megerősítette a Czégény monostora kegyuraságában, s Csécse (Tiszacsécse) és még tíz falu birtokában.

1345-ben Dénes fiai meg is osztoznak birtokaikon, azonban őseik nyugvóhelye: Czégény monostora közös maradt.(Tört.Tár.)

1484-ben Csécse birtokosa a Komoróczi család, majd 1496-ban az Ujhelyi család kap rá királyi adományt.

1518-ban a Kölcsey rész Werbőczy Istváné lett, de később Perényi Istvánnal cserélte el.

1520-tól somlyói Báthory András szatmári kapitánynak is tulajdonába kerül a település.

1571-től ismét a Kölcsey családbeliek birtoka.

A 17. században a falut árvíz pusztította el, lakói ekkor költöztek a jelenlegi falu helyére.

Az 1800-as évek elején birtokosai a Kende családbeliek, majd a gróf Barkóczy és gróf Horváth családok szereztek itt tulajdont.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nagy Gyula (független)[3][4]
  • 1994–1998: Nagy Gyula (független)[5][6]
  • 1998–2002: Hopka András (független)[7][8]
  • 2002–2006: Hopka András (független)[9][10]
  • 2006–2010: Hopka András (független)[11][12]
  • 2010–2011: Hopka András (MSZP)[13]
  • 2012–2014: Szabó Károly (független)[14]
  • 2014–2019: Szabó Károly György (Fidesz-KDNP)[15][16]
  • 2019–2024: Szabó Károly György (Fidesz-KDNP)[17]
  • 2024– : Hopka András (független)[1]

A településen 2011. november 6-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása okán;[18] eredményt azonban aznap nem lehetett hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. A posztért három jelölt indult, akik közül Bődi Sándor és Szabó Károly is 53-53 szavazatot szerzett.[19] Az emiatt szükségessé vált újabb időközi választásra 2012. február 19-én került sor, ezen már csak a korábbi holtverseny két részese indult el, ez a helyzet pedig Szabó Károlynak kedvezett jobban.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
237
242
245
202
218
216
206
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[20]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 10,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% örménynek, 0,5% ukránnak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 0,9%, református 83,2%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 58% (8,6% nem válaszolt).[21]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6% volt római katolikus, 58,3% református, 3,2% görög katolikus, 1,4% evangélikus, 5,5% felekezeten kívüli (24,8% nem válaszolt).[22]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Móricz Zsigmond szülőháza
  • Itt született Móricz Zsigmond 1879-ben. Az író 1928-ban így vallott szülőfalujáról: „Énnekem Csécse marad a tündérsziget, ahová mindig visszavágytam, ahová mindig úgy tér vissza az emlékezet szárnyán a lelkem, mint a boldogság és a béke kedves szigetére.”
  • Móricz Zsigmond emlékház, népi. Az emlékház a Kossuth u. 29. sz. alatt található. A taposott szalmával fedett, kontytetős, vert falas, szabadkéményes szegényparaszti ház műemlék. A 19. század második felében építették, azóta többször átalakították. A szülőházát az 1960-as években bontották le. Emlékháza 1966 óta életrajzi múzeum. Az udvaron az író egész alakos szobra áll, Varga Imre alkotása.
  • Református fa harangtorony, az 1822-ben épült, fatalpakra épített, fazsindelyes népi torony teljes magassága mintegy 24 méter.
  • Református templom, barokk, 1820–25

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 29.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 12. p.
  7. ↑ Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 29.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 29.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  12. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. február 29.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  13. ↑ Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  14. ↑ a b Tiszacsécse időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2012. február 19. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  15. ↑ Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  16. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 29.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 6. p.
  17. ↑ Tiszacsécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  18. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  19. ↑ Tiszacsécse települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 6. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  20. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  21. ↑ Tiszacsécse Helységnévtár
  22. ↑ Tiszacsécse Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszacsécse&oldid=27480299”