Ugrás a tartalomhoz

Tyúk vagy a tojás probléma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Tyúk vagy a tojás probléma, paradoxon magyarul leginkább a Melyik volt előbb? A tyúk vagy a tojás? kérdés formájában jelenik meg.

De emlegetése ma már leggyakrabban nem is az ősi kérdés megválaszolására irányul, hanem csupán annak nyelvi kifejezésére szolgál, hogy egy konkrét esetben megválaszolhatatlan, melyik esemény volt előbb, illetve mely esemény az ok és melyik az okozat. („Ez egy tyúk-tojás probléma!”)

Az eredeti, közismert, félig-meddig tréfás ősi találós kérdés egy oksági (kauzalitási) paradoxonon keresztül arra is rávilágít, hogy a téves premisszákból kiinduló téves következtetések oka lehet a természetes nyelvek látens fogalmi pontatlansága, ezek egyének számára néha nehezen felismerhető, kiküszöbölhető beidegződése is.

Elsőre profán módon Zénón apóriáinak (pl. az Achilleusz és a teknősbéka)[1] hangulatát felidéző becsapós kérdésnek tűnik. (Már az ókorban is kedveltek voltak a híres emberekhez, gondolkodókhoz kötött tréfás, néha kifejezetten vulgáris kiszólások.[2]) Ebben az értelemben olyan tréfás, beugratós, becsapós kérdésekkel áll rokonságban, mint pl. az „Ebben az évben milyen napra esik a húsvét hétfő?”

Tehát valójában nem szűken vett oksági paradoxonról van szó. Az elsőre némileg együgyűnek tűnő kérdést ennek a két (az oksági és fogalmi pontossági) problémának a keveredése teszi igazán érdekessé és talán mulatságossá is.[3] (Azt, hogy az életciklus fennmaradásához folyamatosan szükség van hímnemű példányokra is, hagyományosan figyelmen kívül szokás hagyni.)

A kauzalitási problémát sejteti a tojás szerepeltetése is, ami több ókori nép teremtésmítoszában[4] is első létezőként, ősokként jelenik meg. Így valójában nem is annyira profán a kérdés mint elsőre sejtenénk. Plutarkhosz vetette fel először, hogy a kérdés túlmutathat önmagán, és megoldása választ adhat a világ létezésének okára is.

Tojás és tyúk több más érdekes mondásban, szólásban is szerepel (Ab ovo, Kolumbusz tojása, húsvéti tojás, ...). További humor forrása, hogy a tyúkot a közvélekedés nem tartja különösebben eszes jószágnak, ezért mulatságos egy valójában nehéz ismeretelméleti, logikai kérdésben a szerepeltetése. Valamint hogy a válaszhoz nyilvánvalóan szükségesnek látszik a kérdésbe foglalt fogalmak pontosítása, de ez az előzetes várakozásokkal ellentétben újabb és újabb meghökkentő pontatlanságok felfedésén keresztül vezet.

Vagyis olyasféle ez a kérdés, mint amikkel Szókratész bosszantotta a kortársait - és az utókort. Miközben a megkérdezett egyrészt gyanakodhat arra is, hogy a tyúk szerepeltetése a kérdésben nem valamiféle rejtett rosszindulatú célzás-e a személyére vonatkozóan. Továbbá hogy az ilyen szókratészi kérdések tárgyalása végén gyakran derülhet ki az, hogy a válaszadó valójában a kérdés lényegét se értette elsőre, miközben kiforrott kész válasza volt rá.

Története

[szerkesztés]

A kérdés első ismert formája azonban nem Szókratésztől, hanem Platón révén kései tanítványának tekinthető Arisztotelésztől származik körülbelül i. e. 332-ből.[5]

Konkrét formájában Plutarkhosznál jelenik meg az I. században Asztali beszélgetések (Συμποσιακά - Szimpóziumok) című esszéjében.[6] Szerinte „nagy és súlyos probléma (akárcsak a világ kezdetéé)”.[7]

Egyik megközelítése szerint a természet az egyszerűbb felől halad a bonyolultabb felé. Mivel a tojás egyszerűbb, mint a tyúk, ezért a tojásnak kellett előbb megjelennie. Ezzel helyezi szembe azt az érvelést, miszerint bonyolult szervezetekben jelenik meg a tojás. Amit azzal vél – ma már nehezen érthető, a korabeli elképzeléseket[8] tükröző érvvel – alátámasztani, hogy a rovarok petéket („tojásokat”) raknak az elhullott állatokba.

Az i. sz. V. században Macrobius szerint[9] bár a kérdés triviálisnak tűnik, „fontosnak kell tekinteni”.

Az európai keresztény gondolkodás számára a probléma voltaképpen nem is létezett, hiszen az Ótestamentum szerint Isten eredetileg kifejlett élőlényeket teremtett. És csak a felvilágosodás korában kezdték megkérdőjelezni ezt az állítást.[10]

„Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt!
És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különféle úszó élőlényeket és a különféle madarakat. És látta Isten, hogy ez jó.
Azután megáldotta őket Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizét; a madarak is sokasodjanak a földön!
Így lett este, és lett reggel: ötödik nap.
Azután ezt mondta Isten: Hozzon elő a föld különféle élőlényeket: különféle jószágokat, csúszómászókat és vadállatokat! És úgy történt.
Megalkotta Isten a különféle vadállatokat, a különféle jószágokat és a különféle csúszómászókat. És látta Isten, hogy ez jó.” Mózes első könyve (Teremtés könyve) (1: 20-25)[11]

Johann Wolfgang von Goethe szerint:

„A tyúk volt az első? Vagy a tojás előbb volt a tyúknál? Aki megfejti ezt a rejtvényt, az megoldja az Istenről szóló vitát.”[12]

A lehetséges válaszok a fogalmak pontosításával

[szerkesztés]
  • 1. A tyúk megjelenése előtt már évmilliókkal korábban léteztek tojással szaporodó élőlények. Tehát eszerint a tojás évmilliókkal megelőzte a csak néhány évezrede létező tyúkot.
  • 2. Azonban a kérdés joggal feltételezhető módon az ógörögöknél (Plutarkhosztól eltekintve) nem a tojás általános fogalmára vonatkozott, hanem pontosabban megfogalmazva inkább úgy szól, hogy Mi volt előbb? A tyúk vagy a tyúktojás? (Egészen pontosan: Mi volt előbb? A házi tyúk vagy a házityúk-tojás?)
Ekkor a problémát az okozza, hogy a házi tyúk (Gallus gallus domesticus) nem egy generáció alatt alakult ki, hanem generációk százainak mutációin és szelekcióin keresztül tenyésztették ki. Vagyis nem volt egy olyan generációja, ami előtt még nem beszélhetünk házi tyúkról, azután viszont már igen.
Elvileg az ókori görögök is eljuthattak volna a paradoxonnak ehhez a feloldásához, hiszen Anaximandrosz[13] már az i. e. VI. században eljutott arra a felismerésre, hogy az élőlények is fejlődés eredményei, azonban ezzel az elképzelésével meglehetősen egyedül maradt.

További lehetséges fogalmi pontossági problémák:

  • (3.) Azonban tételezzük fel, hogy egyetlen mutáció[14] okozta azt a változást, ami miatt a házi tyúk létrejött. Ezt a mutációt akár önkényesen is kijelölhetjük,[15] és mondhatjuk, hogy az ezt a mutációt összes sejtjében hordozó élőlény már nem „őstyúk” (bankivatyúk azaz Gallus gallus) hanem házi tyúk (Gallus gallus domesticus).
Akkor ennek a mutációnak a genetika szerint egy őstyúkban kellett létrejönnie, majd onnan került át a tojásába, amiből már egy házi tyúk kelt ki.
De a fogalmi pontatlanság problémája itt is megjelenne. Ugyanis nem rögzítettük, hogy pontosan mit nevezzük házityúk-tojásnak. Azt, amiből házi tyúk kel ki, vagy azt, amit házi tyúk tojt.
Nem rögzítettük, hiszen a természetes nyelvekben és a köznapi életben nincs is rá szükség, hiszen a hétköznapokban ez ma már ugyanazt jelenti.
  • (4.) Viszont a hétköznapokban a kérdés legnagyobb gyakorisággal nem arra vonatkozik, hogy az adott tojásból mi kelhet ki, hanem arra, hogy milyen fajta a szóban forgó tojás, azaz mi tojta (tipikusan fogyasztási célú vásárlásoknál). De itt ez sem segít. Hiszen itt azt kellene nyelvileg pontosan kifejezni, hogy egy őstyúk tojt genetikailag házityúk-tojást. (Házityúk-tojásnak nevezhető-e az a tojás, amit őstyúk tojt, de házi tyúk kel ki belőle?)

A szűken vett kauzalitási probléma

[szerkesztés]

Az emberi logikában valójában nincs ok és okozat, hanem csupán ok-okozati összefüggés.

Két, ok-okozati összefüggésben álló esemény közül azt tekintjük oknak, ami időben megelőzi a másikat, az okozatot. Ha ez az időbeli elkülönítés valamiért nem lehetséges, akkor nem mondható meg, melyik jelenség az ok és melyik az okozat.

Konkrét kérdésben itt a ciklikus folyamat miatt eldönthetetlen, mi az ok és az mi okozat. Az ókoriak ugyanis azt vélelmezték, hogy mind a tyúk, mind a tojás lényegében kezdettől változatlan formában létezők, így valamikor kellett lennie vagy egy első tyúktojásnak, amiből kikelt az első tyúk, vagy eleve kellett lennie egy első tyúknak.

„Ha lett volna egy első ember, akkor annak apa és anya nélkül kellett volna megszületnie — ami összeegyeztethetetlen a természettel. Ugyanezért nem lehetett egy első tojás, amelyből a madarak származtak volna, vagy egy első madár, amelyből az első tojás származott; mert a madár tojásból lesz.” (Arisztotelész)[16][17]

A ciklikusságon kívül az idővel kapcsolatos kauzalitási probléma oka a modern fizikában illetve kozmológiában a relativitás. A szélsőséges idővel kapcsolatos relativisztikus jelenségek miatt megválaszolhatatlan a világegyetem keletkezésének oka is. Illetve hogy mi volt az ősrobbanás előtt.

Ezáltal kapcsolódik össze az ókori, tojáshoz kapcsolódó probléma, a tojás mint ősok és a modern kozmológia[18] ami miatt a frappáns kérdés évezredeken keresztül máig élő maradt.

Kitérő jellegű, illetve tréfás válaszok

[szerkesztés]
  • Tréfás kibúvó válasz, inkább már vicc „A kérdésben a tyúk volt először!”
    • Időhurok (Predestination, 2014) ausztrál sci-fiben:
Doe: – Melyik volt előbb? A tyúk vagy a tojás?
John: – A kakas!
  • Hárs László: A tyúk és a tojás. De a tyúkot, kotkodács, megsütötték, így szokás, s rántotta lett a tojás; megszakadt a szónoklás. Így mai napig is vitás: tyúk volt előbb, vagy tojás?
  • De az első válasz (1.), miszerint a tyúk megjelenése előtt már évmilliókkal korábban léteztek tojással szaporodó élőlények is inkább kitérő jellegű: a tojás fogalmának általánosítása a tyúk fogalmának konkrétan hagyása mellett inkább kibúvónak tűnik. Hiszen nyomban adódik a kérdés, hogy akkor mi volt előbb, egy adott élőlény (pl. egy adott dinoszaurusz faj) vagy annak a tojása. Illetve az eredeti kérdés pontosítása házi tyúkra és házityúktojásra.
Mentség erre hogy jobb híján az ókoriak is próbálkoztak ezzel.
  • Szintén inkább kibúvó a keleti (főleg indiai) filozófiákból kölcsönzött ciklikus világkorok segítségül hívása. Ugyanis a kérdés konkretizálható a jelenlegi világkorra. Tehát ebben a világkorban mi volt korábban?

Tyúk-tojás problémák a modern tudományokban

[szerkesztés]

Kauzalitás alapján:

  • Mivel, milyen értékkel kezdődik a szinusz függvény -nél?
  • Mi indítja el az elektromágneses hullámot. (Az elektromos vagy a mágneses tér megváltozása?)
  • Mi indította be az Ősrobbanást? (Ha az idő nem értelmezett.)

Fogalmi pontosság alapján:

  • Egydimenziós vektor-e a skalár?
  • Élőlény-e a vírus?
  • Hal-e a delfin?
  • Kutyaféle-e az erszényes farkas?

Lásd még

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Érdekes módon az Achilleusz és a teknősbéka paradoxon feloldási is egy – végtelen ciklusnak tekinthető – határérték.
  2. ↑ Pl. ostiai kocsma feliratos freskója. (pl. spártai Khilón) Kik voltak a rómaiak? (Meet the Romans with Mary Beard, három részes angol ismeretterjesztő sorozat, 2012) 2. Az utca élete (Street Life) című epizód kb. 30. perc körül: „VISSIRE TACITE CHILON DOCUIT SUBDOLUS” azaz „Khilón a Bölcs azt tanította, hogyan lehet fingani teljesen hangtalan”.
  3. ↑ A fogalmi pontossági probléma megjelenik az Epimenidész-paradoxon egy lehetséges feloldásánál is.
  4. ↑ Indiai, kínai, pelaszg, föníciai teremtésmítoszok. Nyomokban az óegyiptomiban (Geb, illetve Ízisz mint „kacsatojás”). Tojás vagy tojás formájú őskáosz. Tyúk helyett szerepel mitikus kacsa, lúd, kígyó. A húsvéti tojás mint az új kor kezdetének szimbóluma. Az ősi indiai világképben a világ a ciklikusan visszatérő időt, világkorokat szimbolizáló, saját farkába harapó kígyón nyugszik. Mitológiai enciklopédia, I./276. oldal, Világtojás szócikk.
  5. ↑ Arisztotelész: Az állatok részeiről, II. rész
  6. ↑ Plutarkhosz Moralia című kötetéből: Plutarchus: Quaestiones convivales 2. könyv 3. Gallina priusne fuerit an ovum [635d] (Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás)
  7. ↑ „πότερον ἡ ὄρνις πρότερον ἢ τὸ ᾠὸν ἐγένετο.”
  8. ↑ Például spontán keletkezés
  9. ↑ Macrobius: Saturnalia, 7.16.: „scire ex vobis volo ovumne prius extiterit an gallina.”
  10. ↑ Denis Diderot: D'Alembert álma, 1769
  11. ↑ Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)
  12. ↑ „War die Henne zuerst? oder war das Ei vor der Henne? Wer dies Rätsel erlöst, schlichtet den Streit um den Gott.” Goethe: Gesamtausgabe der Werke und Schriften in zweiundzwanzig Bänden: Poetische Werke, Cotta, Stuttgart, évszám nélkül, S. 878
  13. ↑ A kérdéshez kapcsolódik, hogy Anaximandroszt tekintik az első kozmológia megalkotójának is.
  14. ↑ Ha több lényegi mutáció különbözteti meg a két fajt, akkor ezek közül az utolsóként bekövetkező.
  15. ↑ Általában az OC-17 azaz ovocleidin-17 elnevezésű mutációt szokták említeni, ami a meszes héj kialakulását eredményezte.
  16. ↑ Peter Kien-hong Yu a 21. oldalon idézi Arisztotelészt: "If there has been a first man he must have been born without father or mother—which is repugnant to nature. For there could not have been a first egg to give a beginning to birds, or there should have been a first bird which gave a beginning to eggs; for a bird comes from an egg." Idézet Arisztotelésztől François Fénelon Lives of the Ancient Philosophers című 1825-ben kiadott művéből.
    Nyersfordítás: ZorróAszter a Google fordítása felhasználásával.
  17. ↑ Megjegyzendő, hogy Arisztotelész itt nem a teremtés bizonyosságáról beszél, hanem valóban arról, hogy a világ és benne az élőlények végtelen ideje lényegében változatlanul léteznek.
  18. ↑ Georges Lemaître, az ősrobbanás-elmélet kidolgozója eredetileg a „Kozmikus Tojás” (Cosmic Egg) kifejezést használta.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tyúk_vagy_a_tojás_probléma&oldid=27196621”