U–548
| U–548 | |
| Hajótípus | Tengeralattjáró |
| Üzemeltető | Kriegsmarine |
| Hajóosztály | IXC/40 típus |
| Pályafutása | |
| Építő | Deutsche Werft AG, Hamburg |
| Megrendelés | 1941. június 5. |
| Építés kezdete | 1942. szeptember 4. |
| Vízre bocsátás | 1943. április 14. |
| Szolgálatba állítás | 1943. június 30. |
| Szolgálat vége | 1945. április 19.[1] |
| Honi kikötő | Lorient |
| Sorsa | Elsüllyesztették |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 1120 T felszínen 1232 T víz alatt |
| Hossz | 76,76 m |
| Szélesség | 6,86 m |
| Merülés | 4,67 m |
| Maximális merülési mélység | 230 m |
| Hajtómű | MAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db SSW GU345/34 elektromos motor 2 db |
| Sebesség | 19 csomó felszínen 7,3 csomó víz alatt |
| Hatótávolság | 25 620 km felszínen 117 km víz alatt |
| Fegyverzet | 6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm) Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45) |
| Legénység | 48-56[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az U–548 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a hamburgi Deutsche Werft AG-től 1941. június 5-én. A hajót 1943. június 30-án vették hadrendbe. A tengeralattjáró egy kanadai fregattot süllyesztett el.[3]
Pályafutása
[szerkesztés]Az U–548 Eberhard Zimmermann kapitány irányításával 1944. március 21-én Kielből futott ki első harci küldetésére. Átszelte az Atlanti-óceánt, és Új-Fundlandig hajózott. Május 7-én két torpedót lőtt ki az ONM–234-es konvojra, amelyek közül az egyik eltalálta a HMCS Valleyfield kanadai fregattot a hajó bal oldalán, a gépháznál. A hajó kettétört, és négy perc alatt elsüllyedt. A fedélzeten tartózkodók közül 125 meghalt, 38 túlélte a támadást. A halottak magas számát növelte, hogy a HMCS Giffard korvett nem kezdte meg a jeges vízben evickélő emberek mentését, hanem egy ideig részt vett a búvárhajó keresésében. Az U–548 ezután Új-Skóciáig hajózott, majd keletre fordult, és hazatért.[4][1]
Utolsó járőrútjára 1945. március 5-én indult Hortenből. Első útjához hasonlóan ismét az észak-amerikai vizekre tartott. Április 19-én Halifaxtől délkeletre a USS Reuben és a USS Buckley amerikai romboló rábukkant, és mélységi bombákkal elpusztította. A teljes legénység, 58 tengerész odaveszett.[5][3]
Kapitányok
[szerkesztés]| Név | Kezdőnap | Zárónap |
|---|---|---|
| Eberhard Zimmermann | 1943. június 30. | 1945. február 8. |
| Günther Pfeffer | 1944. augusztus | 1944. november |
| Erich Krempl | 1945. február 9. | 1945. április 19. |
Őrjáratok
[szerkesztés]| Indulás | Indulónap | Érkezés | Zárónap |
|---|---|---|---|
| Kiel | 1944. március 21. | Lorient | 1944. június 24. |
| Lorient | 1944. augusztus 11. | Bergen | 1944. szeptember 25. |
| Hölen | 1944. október 7. | Flensburg | 1944. október 12. |
| Horten | 1945. március 5. | 1945. április 19. |
* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, elsüllyesztették
Elsüllyesztett hajó
[szerkesztés]| Dátum | Hajó neve | Nemzetisége | Brt |
|---|---|---|---|
| 1944. május 7. | HMCS Valleyfield* |  Kanada |
1445 |
* Hadihajó
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Type: Type IXC/40. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 14.
- ↑ WW1: U-548. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 18.
- ↑ WW2: Patrol info for U-548. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 16.
- ↑ WW2: Patrol info for U-548. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 16.
- ↑ WW4: HMCS Valleyfield (K 329). Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 18.
