Városy Gyula (érsek)
| Városy Gyula | |||||||
 | |||||||
| Született | 1846. augusztus 14.[1] Zombor | ||||||
| Elhunyt | 1910. október 28. (64 évesen)[2] Kalocsa | ||||||
| Állampolgársága | magyar | ||||||
| Foglalkozása |
| ||||||
| Tisztsége |
| ||||||
| kalocsai érsek | |||||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||||
| Pappá szentelés | 1870. július 24. | ||||||
| Püspökké szentelés | 1902. január 19. Budapest, Egyetemi templom | ||||||
| Szentelők |
| ||||||
| Hivatal | székesfehérvári püspök | ||||||
| Hivatali idő | 1901–1905 | ||||||
| Elődje | Steiner Fülöp | ||||||
| Utódja | Prohászka Ottokár | ||||||
| Hivatal | kalocsai érsek | ||||||
| Hivatali idő | 1905–1910 | ||||||
| Elődje | Császka György | ||||||
| Utódja | Csernoch János | ||||||
| Társszentelt püspökök | |||||||
| |||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Városy Gyula témájú médiaállományokat. | |||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||
Veszprémi Városy Gyula (Zombor, 1846. augusztus 14. – Kalocsa, 1910. október 28.)[3] teológiai doktor, székesfehérvári püspök, majd kalocsai érsek, pápai kamarás.[4]
Pályafutása
[szerkesztés]Középosztálybeli családból született.[5] Teológiai tanulmányait a kalocsai főegyházmegye növendékeként Pesten,[5] a Központi Papnevelő Intézetben végezte.[4] 1870. július 24-én[6] szentelték pappá; ezután 1873-ig káplánként szolgált Csonoplyán. Ezt követően visszatért tanulmányaihoz: Bécsben az Augustineum növendéke lett, 1875-ben teológiai doktorátussal tért haza.[4][5]
1875-ben érseki levéltárnok,[4][5] 1876-ban szentszéki jegyző lett. 1878-ban a kalocsai érseki könyvtár igazgatója, 1880-ban a kisebb papnevelő intézet (kisszeminárium) aligazgatója és az érseki líceumnak helyettes, majd rendes tanára.[4][5] Ugyanekkor nevezte ki a pápa tiszteleti kamarásává. 1883-ban szentszéki ülnök és a középiskolai tanárvizsgáló-bizottság tagja lett. 1886-ban zsinati vizsgáló és bekebelezett teológiai doktor. 1887-ben a kalocsai nagyobb papnevelő kormányzójává neveztetvén ki,[4][5] egyben címzetes kanonok is lett;[4] 1889-ben a kalocsai címzetes apátságot kapta; 1892 után Császka György érsek oldalkanonokja és a tiszai kerület főesperese, majd pápai prelátus, kalocsai apátkanonok lett. 1893. augusztus 21-én tiszai, 1895. április 17-én bácsi, 1897. augusztus 15-től székesegyházi főesperes, 1899-ben babolcsai címzetes apát,[4] és 1898. február 16-tól a budapesti Központi Papnevelő Intézet igazgatója volt.[4][5]
Püspöki pályafutása
[szerkesztés]1901. november 1-jén a király székesfehérvári püspökké nevezte ki, XIII. Leó pápa december 16-án erősítette meg hivatalában. 1902. január 19-én szentelte püspökké a budapesti Egyetemi templomban[4][5] Császka György kalocsai érsek,[5] Majorosy János kalocsai segédpüspök és Kohl Medárd esztergomi segédpüspök segédletével. Székét március 9-én foglalta el.[5]
A lelkipásztori lelkület elmélyítése érdekében papjait jezsuita lelkigyakorlatokra küldte, és Vianney Szent Jánost állította eléjük példának. Támogatta a vallásos egyesületeket; ennek érdekében[5] 1903-tól nyomdát működtetett Páduai Szent Antalról nevezett egyházmegyei nyomdaintézet néven.[4]
1905. október 17-én Ferenc József kalocsai érsekké nevezte ki, amit X. Piusz pápa december 11-én szentesített.[5] Ő alapította a tiszakálmánfalvai templomot és plébániát, valamint 330 ezer koronából helyreállíttatta a kalocsai székesegyházat.[4]
Művei
[szerkesztés]- Astricus sedi suae Colocensi servatus. Colocae, 1879 (különny. a kalocsai Schematismusból)
- A katholikus iskolaügy Magyarországban. I. rész. A magyar kath. alapítványok jogi természete, különös tekintettel a kath. iskolaügy körül felmerült téves nézetekre. Uo. 1882. II. rész. Uo. 1884 (névtelenül)
- XIII. Leo pápa és az iparosok. Uo. 1885
- Honoribus excellentissimi ac reverendissimi domini domini-archiepiscopi colocensis. Kalocsa, 1906[4]
Cikkei az Új Magyar Sionban (1881. Egy fejezet a XVIII. század interconfessionalis viszonyainak történetéhez); a Katholikus Hetilapban (1881. Haladás a középkorban); a Történelmi Tárban (1885. Újabb adalékok az esztergomi érsek és a pannonhalmi alapító levél kérdésének megoldásához); a Religióban (1885. A párbér Magyarországon, 1886. Kutassuk fel a szent Gellért ereklyéit); a kalocsai Schematismusban (1885. Disquisitio historica de unione Ecclesiarum Colocensis et Bachiensis, 1886. Observationes criticae in seriem Archi-episcoporum Colocensium et Bácsiensium); a Magyar Államban (1886. 48. sz. Rákóczi és a jezsuiták); a Századokban (1886. Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai).[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Catholic-Hierarchy.org (angol nyelven)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ (más forrás szerint augusztus 13. Városy Gyula (magyar nyelven). Székesfehérvári egyházmegye. (Hozzáférés: 2018. december 23.))
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009.
- ↑ a b c d e f g h i j k l Városy Gyula (magyar nyelven). Székesfehérvári egyházmegye, 2018. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
- ↑ más forrás szerint július 26-án Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
| Előde: Steiner Fülöp |
Székesfehérvári püspök 1901–1905  |
Utóda: Prohászka Ottokár |
| Előző Császka György |
Kalocsa érseke 1905 – 1910 |
Következő Csernoch János |
