Ugrás a tartalomhoz

Vaslui megye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaslui megye
Vaslui megye címere
Vaslui megye címere
Adatok
Ország Románia
Régió Moldva
MegyeszékhelyVászló
JelzésVS
Terület5318 km²
Körzethívószám(+40) 0235
Népesség
Népesség374 700 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség74 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaslui megye témájú médiaállományokat.

Vaslui (magyarul: Vászló) Románia egyik megyéje Moldvában. Közigazgatási központja Vászló.

Földrajz

[szerkesztés]

Az ország keleti részén helyezkedi el. Szomszédai keleten Moldova (a határt a Prut folyó képezi), nyugaton Neamț, Bákó és Vrancea megye, délen Galați megye, északon Iași megye. Területe 5318 négyzetkilométer. A Bârlad folyó felső és középső szakasza mentén terül el, átnyúlik a Moldvai Központi-fennsík déli és délkeleti részén; déli része a Colinele Tutovei és Dealurile Fălciului között található. Legmagasabb pontja a Dealul Mângaralei (485 m), legalacsonyabb pontja a Prut árterülete (10 m).[2]

A megye területe a Prut és a Szeret vízgyűjtő medencéjéhez tartozik. Folyói közül a Bârlad halad át a megye legnagyobb részén. A Bârlad legfontosabb mellékfolyói bal oldalon a Sacovăț, Durduc, Rebricea, Vasluieț, Crasna, Jarovăț, jobb oldalon a Buda, Racova, Simila și Tutova.[2]

Az éves középhőmérséklet 9,5 C. A leghidegebb hónap a január, amikor a hőmérséklet –4,2 és -3,5 C között van, a legmelegebb július 21,0 és 21,7 C közötti átlaggal. A legalacsonyabb hőmérsékletet (–32 C) la Negreşti-en, a legmagasabbat (40,6 C) Murgeni-ben mérték.[3]

Altalajkincsekben viszonylag szegény, területén homokkövet, néhány helyen kavicsot és homokot fejtenek. Drânceni, Murgeni, Pungeşti, Gura Văii környékén kén- és vastartalmú ásványvizek találhatóak.[4]

Népesség

[szerkesztés]

Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:[5]

A népesség alakulása 1930 és 2021 között
Lakosok száma
321 936
344 917
401 626
431 555
437 251
461 374
455 049
395 499
374 700
193019481956196619771992200220112021
Adatok: Wikidata

2011-ben a lakosság 92,2%-a román, 1,5%-a roma volt, a többi nemzetiség aránya 0,1% alatt maradt.[5] Vallási összetétel szerint a lakosság 90,2%-a ortodox, 1,3%-a katolikus, 1,1%-a pünkösdista, 0,4%-a ágostai evangélikus, 0,3%-a óhitű keresztény, 0,2%-a hetednapi adventista.[6] A magyar és nemzetközi szakirodalom egyöntetűen egyetért abban, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság kis számú kivétellel magyar származású; ezt jelentős román kutatók is elismerik. Tánczos Vilmos szerint „Az asszimilációs folyamatok eredményeként ma már a moldvai katolikusok többsége egyáltalán nem ismeri ősei anyanyelvét és magát románnak tartja.”[7]

Gazdasága

[szerkesztés]

A kommunista rendszer idején a régiót erősen iparosították, de a nagy ipari komplexumok az 1990-es években tönkrementek.[8] A megyében a mezőgazdasági ágazat dominál.[9]

A legfontosabb iparágak a könnyűiparhoz tartoznak: textil- és készruhaipar, kötöttárugyártás, lábbeligyártás.[10]

Legfontosabb mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, ipari növények (napraforgó, cukorrépa, dohány, len és kender); a szőlőtermesztésnek Huszváros, Iana és Tutova környékén kiváló feltételei vannak.[11]

Közigazgatási beosztása

[szerkesztés]

A megyének három municípiuma, két városa, 81 községe és 449 falva van.[2]

Municípiumok
Vászló (Vaslui), Barlád (Bârlad), Huszváros (Huși)
Városok
Murgeni, Negrești
Községek
Albești, Alexandru Vlahuță, Arsura, Băcani, Băcești, Bălteni, Banca, Berezeni, Blăgești, Bogdana, Bogdănești, Bogdănița, Boțești, Bunești-Averești, Ciocani, Codăești, Coroiești, Costești, Cozmești, Crețești, Dănești, Deleni, Delești, Dimitrie Cantemir, Dodești, Dragomirești, Drânceni, Jepureni (Duda-Epureni), Dumești, Epureni, Falcsu (Fălciu), Ferești, Fruntișeni, Găgești, Gârceni, Gherghești, Grivița, Hoceni, Iana, Ibănești, Ivănești, Ivești, Laza, Lipovăț, Lunca Banului, Mălușteni, Miclești, Muntenii de Jos, Muntenii de Sus, Oltenești, Oșești, Pădureni, Perieni, Pochidia, Pogana, Pogonești, Poienești, Puiești, Pungești, Pușcași, Rafaila, Rebricea, Roșiești, Solești, Stănilești, Ștefan cel Mare, Șuletea, Tăcuta, Tanacu, Tătărăni, Todirești, Tutova, Văleni, Vetrișoaia, Viișoara, Vinderei, Voinești, Vulturești, Vutcani, Zăpodeni, Zorleni

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ a b c Despre Judetul Vaslui. vaslui.insse.ro (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  3. ↑ Judeţul Vaslui. www.bjvaslui.ro (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  4. ↑ DESTINAŢIE: ROMÂNIA/Judeţul Vaslui - Prezentare. www.agerpres.ro (2014. március 31.) (Hozzáférés: 2021. február 25.) arch
  5. ↑ a b 1. Populatia dupa etnie la recensamantele din perioada 1930-2011 - Judete. www.recensamantromania.ro (Hozzáférés: 2021. február 25.) arch
  6. ↑ Anuarul statistic al judetului Vaslui 2016 [Vaslui megye statisztikai évkönyve]. vaslui.insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 25.)
  7. ↑ Tánczos Vilmos: A moldvai csángók lélekszáma. In Tanulmányok Erdély népesedéstörténetéből: Szövegek a jelenkori Erdély demográfiájának, népesedéstörténetének és nemzetiségi statisztikájának köréből.  
  8. ↑ Mădălina Panaete: Cum arată economia din Vaslui, unul dintre cele mai sărace judeţe, unde antreprenorii români ţin pe linia de plutire businessul ignorat de investitori străini. Ziarul Financiar, (2014. szeptember 8.)
  9. ↑ Economia judeţului. www.cjvs.eu (Hozzáférés: 2021. február 25.) arch
  10. ↑ Mediul de afaceri. www.crav.ro (Hozzáférés: 2021. február 25.)
  11. ↑ Agricultura judetului Vaslui. www.putereagricola.ro (Hozzáférés: 2021. február 25.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vaslui_megye&oldid=26606454”