Werner Mölders

Werner Mölders
Vati
Beceneve	Pappy vagy Daddy
Született	1913. március 18. Német Birodalom Gelsenkirchen
Meghalt	1941. november 22. (28 évesen) Harmadik Birodalom Breslau
Sírhely	Invalidenfriedhof
Állampolgársága	német
Nemzetisége	német
Fegyvernem	vadászpilóta
Szolgálati ideje	1935-1941
Rendfokozata	ezredes
Egysége	Condor légió, JG 53, JG 51
Csatái	spanyol polgárháború második világháború franciaországi hadjárat angliai csata Barbarossa hadművelet
Kitüntetései	Spanyol kereszt arany fokozata kardokkal és gyémántokkal Vaskereszt lovagkeresztje tölgyfalombokkal, kardokkal és briliánsokkal
Werner Mölders aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Werner Mölders témájú médiaállományokat.

Werner Mölders (Gelsenkirchen, Észak-Rajna-Vesztfália, 1913. március 18. – Breslau, 1941. november 22.) német vadászrepülő pilóta (becenevén Vati, azaz „Papa”). Ő volt az első a történelemben, aki elérte a bűvös 100. légi győzelmet. Összesen 115 győzelmet aratott:

• A spanyol polgárháborúban: 14
• A második világháborúban: 101.

Gyorsan menetelt a ranglétrán, 28 éves korában már ezredes volt.

A háború előtt

Mölders 1913. március 18-án látta meg a napvilágot Gelsenkirchenben. Édesapja tanár, Viktor Mölders, édesanyja Annemarie Mölders. Apja 1915. március 2-án elesett a franciaországi Argonne erdőben folyó ütközetben. Korán, 1931-ben diplomás lett.

1931. április 1-jén belépett a hadseregbe, ahol ő volt a legfiatalabb kadét. 1934-ben kérvényezte áthelyezését az újonnan megalakult légierőhöz, a Luftwafféhoz. Már az első tesztek egyikén kiszóródott, mert a forgószékes próbán újra és újra megbukott, émelygés és hányás miatt. Ennek ellenére nem adta fel és addig próbálkozott, míg legyőzte önmagát és sikerült ezt a próbatételt teljesítenie. 1935. július 1-jén a parancsnokság levelet küldött, amiben kijelölték a 1./JG 334 századparancsnoknak. Szolgálatát oktatóként kezdte Wiesbadenben.

Condor légió

Németország hozzájárulásaként 1936-ban a spanyol polgárháborúba a Condor légiót küldte, azért hogy segítse a falangistákat. Mölders 1938-ban önkéntesként belépett a Condor légióba, és április 14-én hajón a spanyolországi Cádizba érkezett. Adolf Galland, J/88 3. Staffeljéhez tartozott ahol négy század He 51 szolgált. A harcok alatt nem csak pilóta- és lövésztudása mutatkozott meg, hanem mint taktikai és üzemeltetési tervező is szerepet kapott. Kifejlesztett egy új kötelékformációt, ami Viervingerschwarm néven híresült el. A négyujjas raj fantázianevet voltaképpen azért kapta, mert a négygépes köteléket a Schwarmot két géppár alkotta, és a párok Rotték az időjárástól és a széltől függően 25–200 méterre helyezkedtek el egymástól, a repülőgépek helyzete a kötelékben hasonló volt az emberi ujjak elhelyezkedéséhez. Emellett valószínűleg Mölders találta fel a repülőgépekre a külső fegyverterhelés rovására felfüggeszthető, légi harc előtt ledobható tüzelőanyag-póttartályt is.

1938-ban Mölders volt a legeredményesebb pilóta a Condor légióban a maga 14 légi győzelmével. Négy I–15-öst és tíz I–16-ost lőtt le az új Bf 109 típusú vadászgépével. Az év végén hazatért Németországba, ahol már híres pilótaként fogadták. A legtöbb fiatal kadét őt tekintette példaképnek olyannyira, hogy Vatinak, azaz Apunak nevezték. 1939-ben kinevezték századparancsnoknak az 1./JG 53 vadászezredhez.

Második világháború

A furcsa háború és a franciaországi hadjárat

Mölders lőtte le az első repülőgépet a második világháborúban, 1939. szeptember 20-án. 1940. május 27-én, a huszadik győzelme után előléptették századossá ami mellé megkapta a Vaskeresztet. Ő volt az első pilóta aki ebben a megtiszteltetésben részesült. A JG 53 tisztjeként részt vett a franciaországi harcokban. 25 ellenséges gépet semmisített meg, így győzelmeinek száma 39-re emelkedett.

1940. június 5-én egy Dewoitine D.520-sal repülő francia pilóta, Compiègne-től nyugatra lelőtte Mölders gépét. Hadifogságba került, de két héttel később már kiszabadult, mert a rohamtempóban előrenyomuló német csapatok elfoglalták Franciaországot.

Angliai csata

Werner Mölders Bf 109-ese

1940. július 27-én visszatért Németországba, ahol őrnagyi rendfokozatot kapott és kinevezték a JG 51 parancsnokává. Mölders a Dover feletti harcokban szembetalálta magát Adolph „Sailor” Malannal a RAF egyik legjobb pilótájával. A vele történt légi harcben megsebesült, de Mölders sikeres kényszerleszállást hajtott végre Wissant repterén. A sebesülése nem volt súlyos, gyógyulása egy hónapig tartott majd újra repülhetett.

1940 végére Mölders már 55 légigyőzelmet aratott. Huszonötöt Franciaország felett, 30-at pedig az angliai csata idején). Ám a Luftwaffe hatalmas veszteségei miatt 1941 májusában véget ért az angliai csata. Möldersnek addigra összesen 68 igazolt győzelme volt.

Keleti front

1941 júniusában a JG 51-et áthelyezték a keleti frontra. Az első bevetés Möldersnek három győzelmet hozott. Alakulata az egyike volt annak a négy vadászezrednek, amelyek a Barbarossa hadműveletben hat hét alatt 1000 szovjet repülőt semmisítettek meg. Június 30-án, 11 órakor Mölders lett a világ legeredményesebb pilótája, miután lelőtt öt szovjet bombázót. Győzelmeinek száma ekkor 82, amivel megelőzte az addigi csúcstartót Manfred von Richthofent, a Vörös Bárót.

A következő rekordját 1941 július 15-én állította be: 101 igazolt győzelemmel. Ezért az eredményéért megkapta a legmagasabb katonai kitüntetést, a Vaskereszt lovagkeresztjének tölgyfalombokkal, kardokkal, briliánsokkal ékesített darabját. Hermann Göring ezután megtiltotta neki, hogy további bevetéseket teljesítsen.

Parancsnoki beosztás

28 évesen, augusztus 7-én ezredessé léptették elő és ő lett a vadászrepülők főfelügyelője. 1941 szeptemberében visszatért Oroszországba ahol a Csaplinka repülőterén rendezte be főhadiszállását. Nem hivatalosan teljesített még bevetéseket, ahol elért egy légi győzelmet.

Halála

Werner Mölders sírja Berlinben

1941. szeptember 13-án Mölders feleségül vette kedvesét, Luise Baldaufot. Született egy lányuk, Verena. Werner sohasem láthatta leányát. 1941. november 17-én elhunyt Ernst Udet vezérezredes, az első világháború legendás ásza. Mölders november 21-én egy He 111-esen kelt útra Berlinbe, hogy részt vegyen a temetésén. Göring a rossz időjárási körülmények miatt megtiltotta, hogy ő vezessen. A pilótaülésben Georg Kolbe főhadnagy foglalt helyet. Már elhagyták Litzmannstadt városát, amikor a bal motor felmondta a szolgálatot. Kolbe úgy gondolta kibírja az egy motor is Breslau repteréig. A gép sikeresen elérte a repteret, ám többszöri próbálkozásra sem tudott leszállni. Eljött az idő a kényszerleszállásra. A pilóta egy közeli réten akarta lerakni a gépet. A rossz látási viszonyok között az ereszkedés közben későn vettek észre egy gyárépületet. Kolbe hiába akarta felhúznia a gépet, a jobb oldali motor is megállt. Az irányíthatatlan gép az épületnek csapódott, Werner Mölders azonnal meghalt. Gerince eltörött, mellkasa összeroncsolódott.

Kitüntetések

• Spanyol katonai érdemrend 1939. május 4.
• Spanyol kereszt arany fokozata kardokkal és gyémántokkal 1939. június 6.
• Frontvonali érdemrend arany fokozata gyémántokkal
• Sebesülési érdemrend
• Pilóta és Megfigyelő kitüntetés arany fokozata gyémántokkal
• Vaskereszt
  • Másodosztályú Vaskereszt 1939. szeptember 20.
  • Első osztályú Vaskereszt 1940. április 2.
• A Vaskereszt lovagkeresztje tölgyfalombokkal, kardokkal és briliánsokkal
  • Lovagkereszt 1940. május 29.
  • Tölgyfalombok 1940. szeptember 21.
  • Kardok 1941. június 22.
  • Briliánsok 1941. július 15.

További információk

• Angol nyelven Archiválva 2017. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Fritz von Forell: Mölders; ford. Szentgyörgyi Ede; Danubia, Bp., 1942
• Mölders; összeáll., szerk. Józsa Béla; Militaria, Bp., 2003