Zobor (Szlovákia)
Zobor (Zombor) | |
A zobori evangélikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Nagykürtösi |
Első írásos említés | 1449 |
Polgármester | Marián Galo |
Irányítószám | 991 22 (posta Bussán) |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | VK |
Népesség | |
Teljes népesség | 148 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 43,77 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 181 m |
Terület | 3,29 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 19° 26′ 53″48.135556°N 19.448056°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 19° 26′ 53″48.135556°N 19.448056°E | |
Zobor weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zobor (szlovákul: Zombor) település Szlovákiában, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ludányhalászitól nyugatra, Galábocs és Szécsénykovácsi közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A Szécsénytől északnyugatra eső Zobor helyén már a középkorban fennállt egy hasonló nevű helység, mely 1449-ben, Mátyás király idején a Serkei Lorántffyak birtoka volt, akiknek e település még 1498-ban is tulajdonukban volt.
Az 1548. évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között sorolták fel. 1587-ben Ali bin Bajezid hűbérbirtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzott, még az 1715-1720. évi összeírásokban sem fordult elő.
1718-ban Prónay Antal pusztája volt. Ő telepítette be újból a morvaországi Malie Hrozienka nevű helység protestáns lakosaival, akik 1734-ben községet és egyházat alapítottak az egykori Zobor helység környékén, melyet Zbor-nak (Gyülekezet) neveztek el. Idővel az újonnan alakult község felvette a régi község nevét is.
Zobor földesurai mindvégig a Prónayak voltak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Zombor vagy Zobor, Nógrád megye mély völgyben fekvő tót falu, 8 katholikus, 340 evangélikus lakossal. Földesura Prónay Ferencz. Utolsó posta Balassa Gyarmat.
1861. augusztus 17-én a falu fele része – a pajtákkal és bennük az egész terméssel – leégett.
A trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 275 lakosából 118 magyar és 157 szlovák anyanyelvű, ebből 7 római katolikus, 268 evangélikus volt.
2011-ben 144 lakosából 120 szlovák és 6 magyar volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1845-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Nógrád vármegye községei