„Hidegség (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
2024 |
||
| (15 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
| járás = Soproni |
| járás = Soproni |
||
| rang = [[község]] |
| rang = [[község]] |
||
| polgármester = |
| polgármester = Tömördy Kristóf (független)<ref name="24önkvál" /> |
||
| irányítószám = 9491 |
| irányítószám = 9491 |
||
| körzethívószám = 99 |
| körzethívószám = 99 |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
| KSH kód = 23375 |
| KSH kód = 23375 |
||
}} |
}} |
||
| ⚫ | '''Hidegség''' [[község]] ({{németül|Kleinandrä}}, {{ny-hr|Vedešin}}<ref>{{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2012-07-31 |author= | publisher= |work=Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj |format= pdf}}</ref>) [[Győr-Moson-Sopron vármegye|Győr-Moson-Sopron vármegyében]], a [[Soproni járás]]ban található. |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | '''Hidegség''' [[község]] ({{németül|Kleinandrä}}, {{ny-hr|Vedešin}}<ref>{{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2012-07-31 |author= | publisher= |work=Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj |format= pdf}}</ref>) [[Győr-Moson-Sopron |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
Hidegség [[Győr-Moson-Sopron |
Hidegség [[Győr-Moson-Sopron vármegye]] nyugati részén, [[Sopron]]tól mintegy 14 kilométer távolságra keleti irányban található. Természetföldrajzi szempontból a Nyugat-Magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu. A település határától északra elterülő [[Fertő]]-tó közelsége a történelem folyamán mindvégig meghatározta a község lakóinak életét: a növénytermesztés bizonyos ágainak fejlődését lehetetlenné tette, ugyanakkor például a zöldségtermesztés számára kedvező feltételeket biztosított a vízparti környezet. |
||
[[File:Nagycenk környéke.png|thumb|210px|left|A település környékének térképe]] |
|||
=== Megközelítése === |
|||
Hidegség közlekedésföldrajzi helyzete kedvező, rajta halad keresztül ugyanis a [[Fertőd]] térségétől Sopronig vezető, a Fertő-tó menti falvakat összekötő [[8518-as mellékút (Magyarország)|8518-as út]]. Emellett a [[85-ös főút (Magyarország)|85-ös főúttal]] is kapcsolata van a falunak a [[Nagycenk]]től idáig húzódó, bő 3 kilométer hosszú [[8525-ös mellékút (Magyarország)|8525-ös út]] révén. Sopronból óránként induló autóbuszokkal nagyon könnyen elérhető a település, mintegy 20 perces buszozással. |
|||
== Története és mai élete == |
== Története és mai élete == |
||
Hidegség a nevét a "Dézsma pincében" eredő forrásáról kapta. A környék már |
Hidegség a nevét a "Dézsma pincében" eredő forrásáról kapta. A környék már az [[újkőkorszak]] idején is lakott terület volt, amit a falu határában előkerült leletek is bizonyítanak. Rajtuk kívül még római korból származó tárgyakat sikerült feltárniuk a régészeknek. Önmagát a települést az írott források először 1274-ben, majd 1283-ban említették ''Hydegsyd'' formában. Ezek az oklevelek az Osl családot emlegették a község birtokosaként. A következő évszázadokban azonban a birtokosok sűrűn váltogatták egymást: 1358-ban például a [[Kanizsai család|Kanizsayak]]é lett a falu, majd a század végén házasság útján a [[Nádasdy család|Nádasdyak]]ra szállt. A település lakóinak a XV. században a szomszéd földesurak háborúzásait, a XVI. században pedig a török gyakori zaklatásait kellett elviselnie. Az 1500-as évek elején a magyar lakosság elmenekült a faluból, helyükre 1532-1534 körül horvát telepesek érkeztek. Az érkező horvátok pontos létszámát nem tudjuk megmondani, az azonban biztos, hogy 1537-ben Hidegség lakóinak csak 40%-a volt magyar. A reformáció elsősorban a község magyar lakói körében vert gyökeret: [[1596]]-ban még saját evangélikus lelkésze is volt a falunak. A 17. század első felében a lakosság túlnyomó többsége visszatért a katolikus hitre. [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] [[1671]]-es pere után a hidegségi birtokai előbb a [[Draskovich család|Draskovich]], majd a [[Széchényi család]]ra szálltak. |
||
A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a község ismét elnéptelenedett, ezért 1704-ben újra horvát telepesek érkeztek, ezúttal a Szerémségből. A horvát népesség részaránya így annyira megnövekedett, hogy [[1832]]-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve. |
A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a község ismét elnéptelenedett, ezért 1704-ben újra horvát telepesek érkeztek, ezúttal a Szerémségből. A horvát népesség részaránya így annyira megnövekedett, hogy [[1832]]-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve. Hidegség lakói már a 18. században is elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint nádaratással foglalkoztak. A hidegségi sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma és a paradicsom a soproni piacon kívül még Győr, Moson és Vas vármegyékben, valamint Ausztriában is közismert volt. A szőlőtermesztés a 19. századi [[filoxéra]]vész miatt elveszítette jelentőségét. A nádaratás és a feldolgozás is biztosította a megélhetést, azonban a mostoha munkakörülmények miatt nagyon sok arató egészen fiatalon elveszítette életét. Az állattenyésztés ágazatai közül inkább a külterjes szarvasmarhatenyésztést érdemes megemlíteni. |
||
Az [[első világháború]]t még nagyobb veszteség nélkül sikerült megúszni, a második világháború azonban már tragikus eseményeket hozott a falu életében: [[1944]] novemberétől a faluban és az Ilona majorban zsidó munkaszolgálatosokat őriztek és dolgoztattak, s közülük 1286 beteget agyonlőttek. A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet csapatok]] 1945. április elsején érték el a falut. A megszállást követő földosztás után a lakosság társadalmi összetétele erősen megváltozott: korábban ugyanis 26 család 15-20 hold földterülettel rendelkezett, ezután kb. 5-6 hold lett az átlag birtokméret. Így a középparaszti rétegek helyett a kisparasztság került túlsúlyba. A kollektivizálás hullámai Hidegséget az 50-es években érték el először: 1950-ben megalakult a helyi Termelőszövetkezet, majd az 1959-es újjáalakulásával a szövetkezeti tulajdon általánossá vált a faluban. A 60-as években a Hidegségi Termelőszövetkezet egyesült a Hegykőivel, így a gazdasági döntések gyakorlatilag kikerültek a helybéliek hatásköréből. Megszűnt a falu önálló tanácsa is, közigazgatásilag egészen a rendszerváltásig [[Hegykő]]höz tartozott Hidegség. Az erőteljes urbanizáció hatására itt kedvezőtlen folyamatok zajlottak le: a 60-as évektől kezdve ugyanis nagyon sokan elvándoroltak a faluból, így rendkívüli mértékben lecsökkent a település lélekszáma. |
Az [[első világháború]]t még nagyobb veszteség nélkül sikerült megúszni, a második világháború azonban már tragikus eseményeket hozott a falu életében: [[1944]] novemberétől a faluban és az Ilona majorban zsidó munkaszolgálatosokat őriztek és dolgoztattak, s közülük 1286 beteget agyonlőttek. A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet csapatok]] 1945. április elsején érték el a falut. A megszállást követő földosztás után a lakosság társadalmi összetétele erősen megváltozott: korábban ugyanis 26 család 15-20 hold földterülettel rendelkezett, ezután kb. 5-6 hold lett az átlag birtokméret. Így a középparaszti rétegek helyett a kisparasztság került túlsúlyba. A kollektivizálás hullámai Hidegséget az 50-es években érték el először: 1950-ben megalakult a helyi Termelőszövetkezet, majd az 1959-es újjáalakulásával a szövetkezeti tulajdon általánossá vált a faluban. A 60-as években a Hidegségi Termelőszövetkezet egyesült a Hegykőivel, így a gazdasági döntések gyakorlatilag kikerültek a helybéliek hatásköréből. Megszűnt a falu önálló tanácsa is, közigazgatásilag egészen a rendszerváltásig [[Hegykő]]höz tartozott Hidegség. Az erőteljes urbanizáció hatására itt kedvezőtlen folyamatok zajlottak le: a 60-as évektől kezdve ugyanis nagyon sokan elvándoroltak a faluból, így rendkívüli mértékben lecsökkent a település lélekszáma. |
||
| 35. sor: | 37. sor: | ||
Hidegség lélekszáma a 20. század folyamán drámaian csökkent: 1900-ban még 554-en, 1930-ban 589-en, 1997-ben azonban már csak 303-an lakták. Az a furcsa helyzet állott elő, hogy a [[II. József magyar király|II. József]]- féle népszámláláshoz képest is jóval kevesebben élnek ma a faluban. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, majdnem eléri a 40%-ot az idősek aránya. 2007-re azonban a falu lakossága ismét növekedésnek indult, elérve a 340 főt. A keresők többsége [[ingázás|ingázó]], elsősorban a közeli Sopronban, illetve Ausztriában vállalnak munkát. Az különösen kedvezőtlen a kisközség számára, hogy sem óvodával, sem pedig általános iskolával nem rendelkezik. Hidegségen összesen 112 lakást tartanak nyilván, ebből mindössze 1 van önkormányzati tulajdonban. Vezetékes ivóvízzel mára már szerencsére csaknem minden lakást elláttak, s az utóbbi időben sor került a telefonhálózat bővítésére is. Az infrastrukturális fejlődés folyamatosságát biztosítja a szennyvízcsatorna hálózat és a vezetékes gázhálózat kiépülése is. Az utak többsége portalanítva van, ez még az utóbbi pár évtized fejlesztésének köszönhető. Így azt mondhatjuk, hogy a község kis mérete ellenére infrastrukturálisan eléggé fejlett. A turizmus fellendítése érdekében a faluban igyekeznek mindent megtenni. |
Hidegség lélekszáma a 20. század folyamán drámaian csökkent: 1900-ban még 554-en, 1930-ban 589-en, 1997-ben azonban már csak 303-an lakták. Az a furcsa helyzet állott elő, hogy a [[II. József magyar király|II. József]]- féle népszámláláshoz képest is jóval kevesebben élnek ma a faluban. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, majdnem eléri a 40%-ot az idősek aránya. 2007-re azonban a falu lakossága ismét növekedésnek indult, elérve a 340 főt. A keresők többsége [[ingázás|ingázó]], elsősorban a közeli Sopronban, illetve Ausztriában vállalnak munkát. Az különösen kedvezőtlen a kisközség számára, hogy sem óvodával, sem pedig általános iskolával nem rendelkezik. Hidegségen összesen 112 lakást tartanak nyilván, ebből mindössze 1 van önkormányzati tulajdonban. Vezetékes ivóvízzel mára már szerencsére csaknem minden lakást elláttak, s az utóbbi időben sor került a telefonhálózat bővítésére is. Az infrastrukturális fejlődés folyamatosságát biztosítja a szennyvízcsatorna hálózat és a vezetékes gázhálózat kiépülése is. Az utak többsége portalanítva van, ez még az utóbbi pár évtized fejlesztésének köszönhető. Így azt mondhatjuk, hogy a község kis mérete ellenére infrastrukturálisan eléggé fejlett. A turizmus fellendítése érdekében a faluban igyekeznek mindent megtenni. |
||
A Fertő tó melléki kerékpárút bővítése és belterületi szakaszának kiépítése 1997. október elsejével vette kezdetét. A 80-as években épült faluháznál kultúrterem, orvosi rendelő és üzlethelyiségek találhatók. A helyi vízmű tulajdonosa a Soproni Víz-, és Csatornamű Vállalat, amely a szennyvíztisztító mű üzemeltetését is végzi. Mára már a kommunális folyékony és szilárd hulladékgyűjtés is megoldódott a Rekultív Kft. jóvoltából |
A Fertő tó melléki kerékpárút bővítése és belterületi szakaszának kiépítése 1997. október elsejével vette kezdetét. A 80-as években épült faluháznál kultúrterem, orvosi rendelő és üzlethelyiségek találhatók. A helyi vízmű tulajdonosa a Soproni Víz-, és Csatornamű Vállalat, amely a szennyvíztisztító mű üzemeltetését is végzi. Mára már a kommunális folyékony és szilárd hulladékgyűjtés is megoldódott a Rekultív Kft. jóvoltából (székhelye Fertőszentmiklós). A Hidegségen járóknak érdemes még megismerkedniük a helyi nádaratással és feldolgozással. A jó minőségű termékek fele exportra megy, még Svájcban is előszeretettel vásárolnak a termékekből. Természetesen a falu lakói ma sem mondtak le a minőségi zöldségtermesztésről, még ma is ez a legkiemeltebb mezőgazdasági foglalkozás. |
||
Hidegségnek napjainkban a kistelepülések számos problémájával szembe kell néznie, elsődleges azonban népesség alacsony létszáma. Ennek kezelése érdekében alakítottak ki a falu felett található dombon, az ún. Csillahegyen egy lakóparkot a kilencvenes évek közepén, amelynek beépítése napjainkra lassan befejeződik. A falu számára azonban emellett számos lehetőség is van. A [[Fertő]] tó melléki kerékpárút az átmenő forgalom növekedését vonhatja maga után, amelyből remélhetőleg a település is profitálhat. A turizmus fellendülését a műemléktemplom (román kori Szent András-templom), illetve Sopron város közelsége is motiválja. Ezenkívül a hagyományos tevékenységek ( zöldségtermesztés, nádfeldolgozás) is előbb-utóbb fellendülnek. |
Hidegségnek napjainkban a kistelepülések számos problémájával szembe kell néznie, elsődleges azonban népesség alacsony létszáma. Ennek kezelése érdekében alakítottak ki a falu felett található dombon, az ún. Csillahegyen egy lakóparkot a kilencvenes évek közepén, amelynek beépítése napjainkra lassan befejeződik. A falu számára azonban emellett számos lehetőség is van. A [[Fertő]] tó melléki kerékpárút az átmenő forgalom növekedését vonhatja maga után, amelyből remélhetőleg a település is profitálhat. A turizmus fellendülését a műemléktemplom (román kori Szent András-templom), illetve Sopron város közelsége is motiválja. Ezenkívül a hagyományos tevékenységek ( zöldségtermesztés, nádfeldolgozás) is előbb-utóbb fellendülnek. |
||
| 43. sor: | 45. sor: | ||
==Közélete== |
==Közélete== |
||
===Polgármesterei=== |
===Polgármesterei=== |
||
* 1990–1994: Völgyi Ferenc (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Hidegség települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref> |
|||
* 1990–1994: |
|||
* 1994–1998: Kuntzl Ottó (független)<ref name= |
* 1994–1998: Kuntzl Ottó (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=08&TAZ=069&W=4 |title=Hidegség települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-19 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
||
* 1998–2002: Kuntzl Ottó (független)<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=08&TAZ=069&W=4 |title=Hidegség települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-05-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 1998–2002: |
|||
* 2002–2003: Kovács István (független)<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=08&TAZ=073&W=4 |title=Hidegség települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-05-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 2002–2006: |
|||
* 2003–2006: Kovács István (független)<ref name="03önkválidőközi">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/hirek/jk-hidegseg.html |title=Hidegség települési időközi választás eredményei |date=2003-08-17 |accessdate=2020-05-27 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 2006–2010: |
|||
* |
* 2006–2010: Kovács István (független)<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=08&TAZ=073&W=4 |title=Hidegség települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-05-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
||
* 2010–2014: Kovács István (független)<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/08/tjk08073.htm |title=Hidegség települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-23 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 2014–2019: |
|||
* 2014–2019: Kovács István (független)<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=35&MAZ=08&TAZ=073&W=4 |title=Hidegség települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-05-06 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 2019-től: |
|||
* 2019–2024: Dévényi Zoltánné (független)<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=08&TAZ=073&W=4 |title=Hidegség települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-08-04 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
* 2024– : Tömördy Kristóf (független)<ref name="24önkvál">{{cite web |url=https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/08/telepulesek/073?tab=results&filter=representative |title=Hidegség települési választás eredményei |date=2024-06-09 |accessdate=2024-08-06 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
A településen 2003. augusztus 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.<ref name="2003idők">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/2003idokozi-b.html |title=Időközi önkormányzati választások 2003-ban |date=2003 |accessdate=2020-05-26 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> A választáson az előző polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.<ref name="03önkválidőközi" /> |
|||
==Népesség== |
==Népesség== |
||
| 58. sor: | 63. sor: | ||
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 19,4% horvátnak, 1,1% lengyelnek, 8,9% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 1,4%, evangélikus 1,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 9,1% (14,7% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23375 Hidegség] ''Helységnévtár''</ref> |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 19,4% horvátnak, 1,1% lengyelnek, 8,9% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 1,4%, evangélikus 1,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 9,1% (14,7% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23375 Hidegség] ''Helységnévtár''</ref> |
||
| ⚫ | |||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
Hidegség elsőrendű műemléke a falu feletti dombon álló Szent András-templom, amelynek XIII. századi [[Körtemplom|körkápolnájában]] korabeli freskók találhatók. Ehhez az eredeti körkápolnához a XV. században kétszakaszos hajót építettek. Ezt az [[1713]]-as villámcsapás után barokk stílusban átalakították. A gyönyörű műemléktemplom magasabb alapszintje miatt szinte az egész községet uralja. A templom történetéhez tartozik még, hogy [[1748]]-ban toronnyal látták el, amely szintén a barokk jegyeit viseli. Az építményt [[1890]]-ben romantikus homlokzattal látták el, majd 1940-ben végleg meghosszabbították a hajóját. |
Hidegség elsőrendű műemléke a falu feletti dombon álló Szent András-templom, amelynek XIII. századi [[Körtemplom|körkápolnájában]] korabeli freskók találhatók. Ehhez az eredeti körkápolnához a XV. században kétszakaszos hajót építettek. Ezt az [[1713]]-as villámcsapás után barokk stílusban átalakították. A gyönyörű műemléktemplom magasabb alapszintje miatt szinte az egész községet uralja. A templom történetéhez tartozik még, hogy [[1748]]-ban toronnyal látták el, amely szintén a barokk jegyeit viseli. Az építményt [[1890]]-ben romantikus homlokzattal látták el, majd 1940-ben végleg meghosszabbították a hajóját. |
||
| 77. sor: | 82. sor: | ||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
==További információk== |
==További információk== |
||
* [http://www.hidegseg.hu Hidegség önkormányzatának honlapja] |
* [http://www.hidegseg.hu Hidegség önkormányzatának honlapja] |
||
| 83. sor: | 88. sor: | ||
* [https://web.archive.org/web/20080511045347/http://www.hidegseg.hu/hs.php?muv=sztandras_templom&state=aHU6VmVuZOlnOjo03 Hidegség temploma, beépített rotunda.] |
* [https://web.archive.org/web/20080511045347/http://www.hidegseg.hu/hs.php?muv=sztandras_templom&state=aHU6VmVuZOlnOjo03 Hidegség temploma, beépített rotunda.] |
||
{{Győr-Moson-Sopron megye |
{{Győr-Moson-Sopron megye települései}} |
||
{{Soproni járás}} |
{{Soproni járás}} |
||
{{Portál|Győr-Moson-Sopron megye||Magyarország|-|Földrajz}} |
{{Portál|Győr-Moson-Sopron megye||Magyarország|-|Földrajz}} |
||
{{DEFAULTSORT:Hidegseg}} |
{{DEFAULTSORT:Hidegseg}} |
||
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései]] |
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései]] |
||
[[Kategória:Sopron vármegye települései]] |
[[Kategória:Sopron vármegye települései]] |
||
[[Kategória:Magyarországi horvát közösségek]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. augusztus 6., 06:14-kori változata
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Hidegség | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tömördy Kristóf (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9491 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 479 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 37′ 39″, k. h. 16° 44′ 29″47.627519°N 16.741439°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 39″, k. h. 16° 44′ 29″47.627519°N 16.741439°E | |||
 Hidegség
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Hidegség weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hidegség témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hidegség község (németül: Kleinandrä, horvátul: Vedešin[3]) Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.
Fekvése
[szerkesztés]Hidegség Győr-Moson-Sopron vármegye nyugati részén, Soprontól mintegy 14 kilométer távolságra keleti irányban található. Természetföldrajzi szempontból a Nyugat-Magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu. A település határától északra elterülő Fertő-tó közelsége a történelem folyamán mindvégig meghatározta a község lakóinak életét: a növénytermesztés bizonyos ágainak fejlődését lehetetlenné tette, ugyanakkor például a zöldségtermesztés számára kedvező feltételeket biztosított a vízparti környezet.
Megközelítése
[szerkesztés]Hidegség közlekedésföldrajzi helyzete kedvező, rajta halad keresztül ugyanis a Fertőd térségétől Sopronig vezető, a Fertő-tó menti falvakat összekötő 8518-as út. Emellett a 85-ös főúttal is kapcsolata van a falunak a Nagycenktől idáig húzódó, bő 3 kilométer hosszú 8525-ös út révén. Sopronból óránként induló autóbuszokkal nagyon könnyen elérhető a település, mintegy 20 perces buszozással.
Története és mai élete
[szerkesztés]Hidegség a nevét a "Dézsma pincében" eredő forrásáról kapta. A környék már az újkőkorszak idején is lakott terület volt, amit a falu határában előkerült leletek is bizonyítanak. Rajtuk kívül még római korból származó tárgyakat sikerült feltárniuk a régészeknek. Önmagát a települést az írott források először 1274-ben, majd 1283-ban említették Hydegsyd formában. Ezek az oklevelek az Osl családot emlegették a község birtokosaként. A következő évszázadokban azonban a birtokosok sűrűn váltogatták egymást: 1358-ban például a Kanizsayaké lett a falu, majd a század végén házasság útján a Nádasdyakra szállt. A település lakóinak a XV. században a szomszéd földesurak háborúzásait, a XVI. században pedig a török gyakori zaklatásait kellett elviselnie. Az 1500-as évek elején a magyar lakosság elmenekült a faluból, helyükre 1532-1534 körül horvát telepesek érkeztek. Az érkező horvátok pontos létszámát nem tudjuk megmondani, az azonban biztos, hogy 1537-ben Hidegség lakóinak csak 40%-a volt magyar. A reformáció elsősorban a község magyar lakói körében vert gyökeret: 1596-ban még saját evangélikus lelkésze is volt a falunak. A 17. század első felében a lakosság túlnyomó többsége visszatért a katolikus hitre. Nádasdy Ferenc 1671-es pere után a hidegségi birtokai előbb a Draskovich, majd a Széchényi családra szálltak.
A Rákóczi-szabadságharc idején a község ismét elnéptelenedett, ezért 1704-ben újra horvát telepesek érkeztek, ezúttal a Szerémségből. A horvát népesség részaránya így annyira megnövekedett, hogy 1832-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve. Hidegség lakói már a 18. században is elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint nádaratással foglalkoztak. A hidegségi sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma és a paradicsom a soproni piacon kívül még Győr, Moson és Vas vármegyékben, valamint Ausztriában is közismert volt. A szőlőtermesztés a 19. századi filoxéravész miatt elveszítette jelentőségét. A nádaratás és a feldolgozás is biztosította a megélhetést, azonban a mostoha munkakörülmények miatt nagyon sok arató egészen fiatalon elveszítette életét. Az állattenyésztés ágazatai közül inkább a külterjes szarvasmarhatenyésztést érdemes megemlíteni.
Az első világháborút még nagyobb veszteség nélkül sikerült megúszni, a második világháború azonban már tragikus eseményeket hozott a falu életében: 1944 novemberétől a faluban és az Ilona majorban zsidó munkaszolgálatosokat őriztek és dolgoztattak, s közülük 1286 beteget agyonlőttek. A szovjet csapatok 1945. április elsején érték el a falut. A megszállást követő földosztás után a lakosság társadalmi összetétele erősen megváltozott: korábban ugyanis 26 család 15-20 hold földterülettel rendelkezett, ezután kb. 5-6 hold lett az átlag birtokméret. Így a középparaszti rétegek helyett a kisparasztság került túlsúlyba. A kollektivizálás hullámai Hidegséget az 50-es években érték el először: 1950-ben megalakult a helyi Termelőszövetkezet, majd az 1959-es újjáalakulásával a szövetkezeti tulajdon általánossá vált a faluban. A 60-as években a Hidegségi Termelőszövetkezet egyesült a Hegykőivel, így a gazdasági döntések gyakorlatilag kikerültek a helybéliek hatásköréből. Megszűnt a falu önálló tanácsa is, közigazgatásilag egészen a rendszerváltásig Hegykőhöz tartozott Hidegség. Az erőteljes urbanizáció hatására itt kedvezőtlen folyamatok zajlottak le: a 60-as évektől kezdve ugyanis nagyon sokan elvándoroltak a faluból, így rendkívüli mértékben lecsökkent a település lélekszáma.
Hidegség lélekszáma a 20. század folyamán drámaian csökkent: 1900-ban még 554-en, 1930-ban 589-en, 1997-ben azonban már csak 303-an lakták. Az a furcsa helyzet állott elő, hogy a II. József- féle népszámláláshoz képest is jóval kevesebben élnek ma a faluban. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, majdnem eléri a 40%-ot az idősek aránya. 2007-re azonban a falu lakossága ismét növekedésnek indult, elérve a 340 főt. A keresők többsége ingázó, elsősorban a közeli Sopronban, illetve Ausztriában vállalnak munkát. Az különösen kedvezőtlen a kisközség számára, hogy sem óvodával, sem pedig általános iskolával nem rendelkezik. Hidegségen összesen 112 lakást tartanak nyilván, ebből mindössze 1 van önkormányzati tulajdonban. Vezetékes ivóvízzel mára már szerencsére csaknem minden lakást elláttak, s az utóbbi időben sor került a telefonhálózat bővítésére is. Az infrastrukturális fejlődés folyamatosságát biztosítja a szennyvízcsatorna hálózat és a vezetékes gázhálózat kiépülése is. Az utak többsége portalanítva van, ez még az utóbbi pár évtized fejlesztésének köszönhető. Így azt mondhatjuk, hogy a község kis mérete ellenére infrastrukturálisan eléggé fejlett. A turizmus fellendítése érdekében a faluban igyekeznek mindent megtenni.
A Fertő tó melléki kerékpárút bővítése és belterületi szakaszának kiépítése 1997. október elsejével vette kezdetét. A 80-as években épült faluháznál kultúrterem, orvosi rendelő és üzlethelyiségek találhatók. A helyi vízmű tulajdonosa a Soproni Víz-, és Csatornamű Vállalat, amely a szennyvíztisztító mű üzemeltetését is végzi. Mára már a kommunális folyékony és szilárd hulladékgyűjtés is megoldódott a Rekultív Kft. jóvoltából (székhelye Fertőszentmiklós). A Hidegségen járóknak érdemes még megismerkedniük a helyi nádaratással és feldolgozással. A jó minőségű termékek fele exportra megy, még Svájcban is előszeretettel vásárolnak a termékekből. Természetesen a falu lakói ma sem mondtak le a minőségi zöldségtermesztésről, még ma is ez a legkiemeltebb mezőgazdasági foglalkozás.
Hidegségnek napjainkban a kistelepülések számos problémájával szembe kell néznie, elsődleges azonban népesség alacsony létszáma. Ennek kezelése érdekében alakítottak ki a falu felett található dombon, az ún. Csillahegyen egy lakóparkot a kilencvenes évek közepén, amelynek beépítése napjainkra lassan befejeződik. A falu számára azonban emellett számos lehetőség is van. A Fertő tó melléki kerékpárút az átmenő forgalom növekedését vonhatja maga után, amelyből remélhetőleg a település is profitálhat. A turizmus fellendülését a műemléktemplom (román kori Szent András-templom), illetve Sopron város közelsége is motiválja. Ezenkívül a hagyományos tevékenységek ( zöldségtermesztés, nádfeldolgozás) is előbb-utóbb fellendülnek.
A községnek (kb. 2 km-re a falutól) Nagycenkkel közös vasútállomása volt a Győr–Sopron-vasútvonalon, de az állomás a 90-es években megszűnt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Völgyi Ferenc (független)[4]
- 1994–1998: Kuntzl Ottó (független)[5]
- 1998–2002: Kuntzl Ottó (független)[6]
- 2002–2003: Kovács István (független)[7]
- 2003–2006: Kovács István (független)[8]
- 2006–2010: Kovács István (független)[9]
- 2010–2014: Kovács István (független)[10]
- 2014–2019: Kovács István (független)[11]
- 2019–2024: Dévényi Zoltánné (független)[12]
- 2024– : Tömördy Kristóf (független)[1]
A településen 2003. augusztus 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az előző polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[8]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 361 | 385 | 384 | 449 | 473 | 484 | 486 | 479 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 19,4% horvátnak, 1,1% lengyelnek, 8,9% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 1,4%, evangélikus 1,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 9,1% (14,7% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]Hidegség elsőrendű műemléke a falu feletti dombon álló Szent András-templom, amelynek XIII. századi körkápolnájában korabeli freskók találhatók. Ehhez az eredeti körkápolnához a XV. században kétszakaszos hajót építettek. Ezt az 1713-as villámcsapás után barokk stílusban átalakították. A gyönyörű műemléktemplom magasabb alapszintje miatt szinte az egész községet uralja. A templom történetéhez tartozik még, hogy 1748-ban toronnyal látták el, amely szintén a barokk jegyeit viseli. Az építményt 1890-ben romantikus homlokzattal látták el, majd 1940-ben végleg meghosszabbították a hajóját.
Bár a templom részei különböző időpontokban épültek, kimagasló építészettörténeti értékét a legősibb részlet, a keleti rotunda határozza meg. Az ősi rotunda négyzetes templomtestbe foglalva alkotja a keleti szentélyt. Ilyen épülettest a Balaton-felvidéki Zánka és a szlovákiai Dejte templománál figyelhető meg. A műemléktemplom az 1971-1972-es föltárás és helyreállítás során nyerte el mai alakját.
Híres emberek
[szerkesztés]- Horváth Pál (1930-2009) katolikus pap, magyarországi horvát költő, író.
Irodalom, forrásmunkák
[szerkesztés]- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Áldozó István cikkének módosításával.
- Sedlmayr János (1998): Hidegség, középkori templom. TKM Egy. és OMH. Budapest
- Csatkai E., Dercsényi D. (1956): Sopron és környéke műemlékei. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ a b Hidegség települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. augusztus 17. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Hidegség Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Hidegség önkormányzatának honlapja
- Gömbpanorámák Hidegségről a Karpatmedence360.hu-n
- Hidegség temploma, beépített rotunda.
