Ugrás a tartalomhoz

Levél (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Levél
A Kerék fogadó régen
A Kerék fogadó régen
Levél címere
Levél címere		 Levél zászlaja
Levél zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállásközség
PolgármesterKiss Béla (független)[1]
Irányítószám9221
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség2583 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség73,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 37″, k. h. 17° 12′ 02″47.893731°N 17.200481°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 37″, k. h. 17° 12′ 02″47.893731°N 17.200481°E
Levél (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Levél
Levél
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Levél weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Levél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Fő utca sváb módú beépítése
A Kerék fogadó

Levél (németül: Kaltenstein, horvátul: Kajtištan, Klatšajna) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Elnevezései

[szerkesztés]

A település német neve Kaltenstein. Horvátul két neve van. A bezenyeiek Kajtištan-nak, a kimleiek Klatšajna-nak hívták.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Az ország észak-északnyugati széle közelében fekszik, az osztrák határtól 7, a szlovák határtól 17 kilométerre. A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Bezenye, kelet felől Mosonmagyaróvár, dél felől Mosonszolnok, nyugat-északnyugat felől pedig Hegyeshalom.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti elérési útvonala az 1-es főút, ezen érhető el az ország távolabbi részei felől. Itt van az M1-es és az M15-ös autópályák[4] találkozási pontja is, 1995 októbere óta. A községtől északra kiépült csomópont mindkét irányban jó közúti kapcsolatot biztosít.

A Budapest-Bécs közötti vasúti fővonalon személyforgalmi megállóhely, míg az 5 km-re lévő hegyeshalmi vasúti csomópont nemzetközi személy-, és teherforgalmi kapcsolatban van Nyugat-Európával.

Kerékpárral a hegyeshalmi, rajkai határállomásnál lehet a nemzetközi kerékpárutakhoz kapcsolódni. A község É-ÉNy-i határában lévő M1-es (Bécs) és az épülő M15-ös autópályák (Pozsony) és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest-Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk turizmusának és áruszállításának legjelentősebb része.

A településen található egy Tesco is.

Története

[szerkesztés]

Első írásos, német nyelvű említése 1410-ből „Kalthostan” formában fordul elő. A magyar névvel először az 1532. évi adóösszeíráskor találkozhattunk. A hagyományok szerint neve a – Lövér – a besenyő gyepűőrök (határőrök), íjászok emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. A törökök 1529-es ostromakor a környék elnéptelenedett. I. Miksa császár 1570 körül württembergi szászokat, németnyelvü katolikus etnikumot telepített le.

A békés korok beköszöntésekor 1711 után a lakosság száma nőtt, fejlődött a földművelés és az állattenyésztés. Terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A legnagyobb birtokosok ez idő tájt a Zichy grófok. II. József türelmi rendeletével Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789-ben épített templomot.

Az 1809-es francia megszállás is súlyos terhet rótt az itt élőkre. A 19. század első harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegséget terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvészek okoztak károkat.

Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközség lett. Lakossága a századfordulóra elérte a másfélezres lélekszámot. Sorban alakultak a különféle társadalmi szervezetek. Kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatása. 1900-ban alakult meg a Tejszövetkezet. Úttörő szerepe volt Ujhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével honosították meg a siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel tett szert Levél nemzetközi hírnévre.

Az első világháború után a '20-as évek közepére állt talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, melyet a következő évben be is fejeztek. A gazdák gyümölcsöst telepítettek, fellendült a gabonatermelés. A megnövekedett jövedelmekből kulturális célokra is juttattak. A világgazdasági válság súlyos gondokat okozott. A gazdák megtagadták az adófizetést, ezért az önkormányzatot 1934-ig felfüggesztették. A második világháborúban a rekvirálások során mind a német, mind az orosz katonák kifosztották a falut, az állatállomány nagy részét elhajtották. A háború után a német ajkú lakosság zömét kitelepítették. A kitelepítettek helyére az ország több vidékéről, Erdélyből, és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről érkeztek telepesek.

A szövetkezetesítés során több szövetkezeti csoport is alakult, majd az idők folyamán változtak összeolvadtak, szétváltak. Napjainkban a szövetkezetek átalakulása és a kárpótlási eljárás alakítja a mezőgazdaságot. A '60-as, '70-es és '80-as években ismét fejlődésnek indult a falu. Szilárd burkolatú utak, vízmű épül, megindult az autóbusz közlekedés.

A '80-as években új utcák nyíltak, az idegenforgalom is fejlődést mutatott. Több vállalkozás is beindult (például EXPO falu, üzemanyag-kutak, panziók, butikok, üzletek. stb.). A vendégforgalom növekedésével a községben többen foglalkoznak a fizetővendéglátással Így község komoly idegenforgalmi megállóhellyé vált. A faluhoz közel két természetvédelmi terület: a Szigetköz, és a Hanság szép természeti környezete és sokszínű gazdag vízi-, növény-, és állatvilága, termál és gyógyvizű fürdők, műemléki látnivalók, horgászati, vadászati és lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, valamint pihenési , szórakozási és vásárlási lehetőséget. Ezenkívül lehetséges lenne a Fertő tó körüli kerékpáros úthoz való csatlakozás is ! A község É-ÉNy-i határában lévő M-1-es (Bécs) és az M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest–Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruszállításának legjelentősebb része.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Papp Zoltán (független)[5]
  • 1994–1998: Papp Zoltán (független)[6]
  • 1998–2002: Rosenberger András (független)[7]
  • 2002–2006: Rosenberger András (független)[8]
  • 2006–2010: Papp Zoltán (független)[9]
  • 2010–2014: Kiss Béla (független)[10]
  • 2014–2019: Kiss Béla (független)[11]
  • 2019–2024: Kiss Béla (független)[12]
  • 2024– : Kiss Béla (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1785
1785
1811
2201
2250
2316
2583
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,2%-a magyarnak, 5,1% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szerbnek, 3,3% szlováknak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,5%, református 8%, evangélikus 4%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 13,3% (33,9% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Partnertelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. ↑ Jelenlegi kiépítettsége szerint csak autóút jellegű.
  5. ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  7. ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  8. ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  9. ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  10. ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  12. ↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  13. ↑ Levél Helységnévtár
  14. ↑ http://www.level.hu/index.php?modul=menupontok&kod=128

Források

[szerkesztés]
  • Levél község Képviselő-testülete: Községprojekt (1995) Készítette: Bárdos Dezső (kézirat)
  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megyei kézikönyv (Szekszárd, 1998) Bárdos Dezső írása 694-695 o. ISBN 963-9089-07-9
  • dr. Fekete Mátyás-Tóth Zoltán: Levél község turisztikai koncepciója 1995. (kézirat)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Levél_(település)&oldid=27495533”