Begaszentgyörgy
| Begaszentgyörgy (Житиште / Žitište) | |||
 | |||
| A görögkeleti templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Közép-bánsági | ||
| Község | Bégaszentgyörgy | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Dušan Milićev (SZSZP) | ||
| Irányítószám | 23210 | ||
| Körzethívószám | +381 23 | ||
| Rendszám | ZR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2898 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 73 m | ||
| Terület | 48,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 29′ 06″, k. h. 20° 32′ 59″45.485000°N 20.549722°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 06″, k. h. 20° 32′ 59″45.485000°N 20.549722°E | |||
| Begaszentgyörgy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Begaszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
Begaszentgyörgy (korábban Bégaszentgyörgy, szerbül Житиште / Žitište, régi szerb nevén Sveti-Jurat, Begej Sveti Đurađ, németül Sankt Georgen vagy Sankt Georgen an der Bega, románul Sângeorgiu de Bega, Jitiște, magyarul a 19. század végéig Szentgyörgy) községközpont a szerbiai Vajdaság Közép-bánsági körzetében, Nagybecskerektől északkeletre.
Története
A Temes–Béga-síkon, a Béga-csatorna bal partján fekvő, sakktáblás elrendezésű település első írásos említését 1319-ből ismerjük, amikor Károly Róbert a Kartal nemzetségbeli Kartali Tamás ilyédi várnagynak és testvérének Etelének adományozta a Zenthgyurgh nevű falut, később aztán Itebő, Szentgyörgy, Udvarnok, Harumdezsk és Vida helységekből álló uradalmának középponti helyéről Itebeinek írta magát, és még 1452-ben is az Itebei család birtoka volt, ebben az évben azonban a Himfiek rátörtek a helységre, és azt elpusztították.
A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult.
1551. után, egy időre szerbek telepedtek le itt. A török hódoltság megszűntekor egyetlen ház sem maradt meg benne. A gróf Mercy-féle térképen is St. Czurcz néven, lakatlan pusztaként volt feltüntetve. Ezt a pusztát a kincstár egy ideig Becskerek város használatára engedte át, Kenderes és Deszpotovecz-pusztákkal együtt, melyeket 1781-ig bécsi marhakereskedők vettek bérbe.
1751-1760-ban a kamara a régi Szentgyörgy helyére mintegy ezer főből álló határőrvidéki katonaságot telepített le, ekkortájt több szerb család elköltözött Szentgyörgyről azokba a helységekbe, a melyekből 1774-ben a kiváltságos kikindai kerület alakult. A szerbek helyébe Arad vármegyéből románok telepedtek le, mivel azonban ép akkor épült a Béga-csatorna, a gyakori árvizeknek kitett lakosságot áttelepítették a régi helységtől déli irányban a vízszabályozási vonalnak egyik partosabb helyére, a hol most is áll.
1781-ben Szentgyörgy is a Kiss család földesúri hatósága alá került, a román lakosságának nagy része ekkor Pancsova vidékére költözött. Helyükbe Kiss Izsákné (Lukács Katalin) Bács-Bodrog, Torontál- és Temes vármegyék községeiből svábokat telepített le itt, akik a visszamaradt szerbek között csak 1814-ben alakíthattak külön községet.
1919-ig Magyarországhoz, Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. A község szülötte volt Szentgyörgyi István (1881–1938) szobrász.
1947-ig a település neve Senđurađ (Сенђурађ), azaz Szentgyörgy.
Népesség
1910-ben a település 2814 lelket számlált, melyből 1454 német, 1034 szerb és 214 magyar nemzetiségű volt.
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 3242 lakos 88%-a szerb volt.
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3163 | 3226 | 3078 | 2921 | 3060 | 3074 | 3242[2] | 2898[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2861 | 88,24 |
| Cigányok | 156 | 4,81 |
| Magyarok | 70 | 2,15 |
| Jugoszlávok | 32 | 0,98 |
| Románok | 29 | 0,89 |
| Montenegróiak | 8 | 0,24 |
| Horvátok | 3 | 0,09 |
| Szlovákok | 2 | 0,06 |
| Muzulmánok | 2 | 0,06 |
| Macedónok | 2 | 0,06 |
| Bolgárok | 2 | 0,06 |
| Németek | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1815-ben épült, a második világháború után lerombolták
- Görögkeleti temploma - 1810-től 1839-ig épült
- Rocky szobor - Rocky Balboa, illetve az őt akakító Sylvester Stallone szobra
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Béga-Szent-György, in: A Pallas nagy lexikona
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 466. o. ISBN 963-05-6821-7
- Bégaszentgyörgy, in: Magyar helységnév-azonosító szótár, Lelkes György szerk., Baja, Talma, 1998, 107.
- Hajdú-Moharos József, Magyar településtár, Budapest, Kárpát–Pannon, 2000, 284.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Torontál vármegye Reiszig Ede: Torontál vármegye. Kiegészítette Vende Aladár, a monográfia szerkesztője. Torontál vármegye községei. Begaszentgyörgy. 23–24. oldal. [1]
