Kevedobra
Kevedobra (Добрица / Dobrica) | |
A görögkeleti templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Dél-bánsági |
Község | Alibunár |
Rang | falu |
Irányítószám | 26354 |
Körzethívószám | +381 13 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1344 fő (2002) |
Népsűrűség | 24 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 57 m |
Terület | 55,0 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 12′ 54″, k. h. 20° 50′ 58″45.215000°N 20.849444°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 54″, k. h. 20° 50′ 58″45.215000°N 20.849444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kevedobra témájú médiaállományokat. |
Kevedobra (szerbül Добрица / Dobrica, németül Dobritz) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Alibunárhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pancsovától északra, Kismargita, Számos és Ferdinándfalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kevedobra, a Terézia-csatorna mellett fekvő település. A középkorban Dobravicza néven említették az oklevelek, és 1425-ben a Dobraviczai család birtoka volt.
Kevedobra a török hódoltság alatt is lakott maradt, az 1717. évi összeíráskor a pancsovai kerülethez tartozó községek közé sorolták, 15 lakott házzal. A pancsovai kerület lakott helyei között tüntették fel a Mercy-féle térképen is. Az 1761. évi térkép Kevedobrát a becskereki kerülethez számítja.
1768-1773-ban, amikor megszervezték a németbánsági katonai határőrvidéket Kevedobrát is ahhoz csatolták s később a 12. számú bánsági ezred egyik századának székhelye lett. A Határőrvidék feloszlatása után Torontál vármegyéhez került.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Alibunári járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 2989 lakosából 55 fő magyar, 114 fő német, 5 fő szlovák, 173 fő román, 2617 főszerb, 12 fő egyéb anyanyelvű volt. Ebből 121 fő római katolikus, 5 fő görögkatolikus, 12 fő református, 17 fő ág. hitv. evangélikus, 2796 fő görögkeleti ortodox, 20 fő izraelita, 5 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 1321 fő tudott írni és olvasni, 347 lakos tudott magyarul.
Demográfiai változások
[szerkesztés]1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2666 | 2632 | 2617 | 2376 | 2006 | 1621 | 1344[1] | 1076[2] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 1043 | 77,60 |
Románok | 177 | 13,16 |
Magyarok | 81 | 6,02 |
Macedónok | 9 | 0,66 |
Cigányok | 7 | 0,52 |
Horvátok | 6 | 0,44 |
Jugoszlávok | 3 | 0,22 |
Szlovákok | 2 | 0,14 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Torontál vármegye