Izbistye
| Izbistye (Избиште / Izbište) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26343 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1472 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Terület | 40,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 01′ 11″, k. h. 21° 11′ 11″45.019722°N 21.186389°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 11″, k. h. 21° 11′ 11″45.019722°N 21.186389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Izbistye témájú médiaállományokat. | |
Izbistye (szerbül Избиште / Izbište, németül Izbischte) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
[szerkesztés]Versectől délnyugatra, Homokszil, Porány és Fürjes közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Izbistye történetéről a török hódoltságig nem maradt fenn írásos adat, azonban a hódoltság végén már lakott helyként említették, és az 1717. évi kamarai jegyzékbe már Isbiste néven vették fel, 20 házzal. Gróf Mercy-féle térképén Ispistes néven szerepelt.
Az 1770-1773-as években a német-szerb határőröké volt és a bánsági katonai határőrvidékhez tartozott.
1910-ben 3728 lakosából 320 fő magyar, 622 fő német, 2546 fő szerb 27 fő szlovák, 86 fő román, 2 fő horvát, 114 fő egyéb (legnagyobbrészt cigány és krassován) anyanyelvű volt. Ebből 930 fő római katolikus, 49 fő református, 31 fő ág. hitv. evangélikus, 2693 fő görögkeleti ortodox, 14 fő egyéb vallású volt. Írni és olvasni 2030 fő tudott. 514 lakos tudott magyarul.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2506 | 2410 | 2408 | 2257 | 2094 | 2004 | 1728[2] | 1472[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1499 | 86,74 |
| Cigányok | 127 | 7,34 |
| Románok | 16 | 0,92 |
| Jugoszlávok | 8 | 0,46 |
| Magyarok | 7 | 0,40 |
| Horvátok | 6 | 0,34 |
| Albánok | 4 | 0,23 |
| Szlovákok | 3 | 0,17 |
| Németek | 2 | 0,11 |
| Muzulmánok | 2 | 0,11 |
| Macedónok | 2 | 0,11 |
| Montenegróiak | 1 | 0,05 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1902. szeptember 11-én Žarko Zrenjanin Uča jugoszláv nemzeti hős, és a kommunista mozgalom vezetője a Vajdaságban
- Itt született 1906. április 24-én Isa Jovanović nemzeti hős, jugoszláv partizán, a háború után pedig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság magas rangú politikusa
- Itt született 1909. április 26-án Anđa Ranković nemzeti hős, partizán, a Jugoszlávia népeinek felszabadítási harcában halt meg
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma - 1833-ban épült
Panorámakép
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
