Ugrás a tartalomhoz

Bihar Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bihar Ferenc
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1905. június 18. – 1906. március 6.
ElődNyíri Sándor
UtódPap Béla

Született1847. december 20.
Debrecen
Elhunyt1920. május 17. (72 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető

Foglalkozás
  • politikus
  • katonatiszt
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar Ferenc témájú médiaállományokat.

Barabásszeghi Bihar Ferenc, szül Valkovics, olykor Bihari (Debrecen, 1847. december 20.Budapest, 1920. május 17.) magyar katonatiszt, az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság idején honvédelmi miniszter a Fejérváry-féle „darabontkormányban”.

Élete

[szerkesztés]

Katonai tanulmányainak elvégzése után a Ludovika Akadémia törzstiszti tanfolyamának tanára volt, őrnagy és a 29. honvédzászlóalj parancsnoka 1884-ig, mígnem 1885-ben a kassai III. honvédkerületi parancsnokság tisztje lett. 1888-tól 1896-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott ezredesi rangban. 1896-ban a honvéd tiszti tanfolyam parancsnokságának ideiglenes és a Honvédelmi Minisztérium I. csoportjának rendes vezetője lett. 1897-ben vezérőrnagyi, majd altábornagyi rangot kapott, s a székesfehérvári V. honvédkerület parancsnoka volt 1902 és 1905 között.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság idején a Fejérváry-kormány („darabontkormány”) honvédelmi minisztere volt 1905. június 18-a és 1906. március 6-a között. A válságot lezáró megállapodások értelmében kormányával együtt távozott és még abban az évben nyugdíjba ment, mint táborszernagy, illetve címzetes gyalogsági tábornok.

Művei

[szerkesztés]
  • Erődítéstan (Bp., 1884);
  • Utásztan a m. kir. honvédségi Ludovica-akadémia számára (Bp., 1887).

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Bihar Ferenc. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.

További információk

[szerkesztés]
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.


Elődje:
Nyiri Sándor
Utódja:
Pap Béla