Ugrás a tartalomhoz

Kozma Miklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kozma Miklós
Született1884. szeptember 5.
Nagyvárad
Elhunyt1941. december 8. (57 évesen)
Ungvár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaTüköry Melinda
SzüleiKozma Ferenc
Foglalkozása
  • politikus
  • jogász
Tisztsége
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1935. március 4. 1937. február 3.
ElődKeresztes-Fischer Ferenc
UtódDarányi Kálmán
A Magyar Távirati Iroda elnök-vezérigazgatója
Hivatali idő
1920 1941
ElődFabró Henrik
UtódNáray Antal
Katonai pályafutása
Fegyvernemhuszár
Szolgálati ideje19051941
Rendfokozataalezredes
Háborúi, csatáielső világháború
KitüntetéseiSignum Laudis, Vaskorona-rend, III. osztályú Katonai Érdemkereszt, II. osztályú német Vaskereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vitéz leveldi Kozma Miklós (Nagyvárad, 1884. szeptember 5.Ungvár, 1941. december 8.) magyar politikus, az MTI elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban.

Élete

[szerkesztés]

A régi nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, leveldi Kozma Ferenc (1857-1937), költő, édesanyja, Nyíry Erzsébet (1858-1944) volt.[1] A Ludovika Akadémia elvégzése után mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. Emellett a Budapesti Egyetemen jogot tanult. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben Szegeden a Nemzeti Hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy Miklós kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922 októberétől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, 1934-től felsőházi tag lett. 1935. március 4-től 1937. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az 1935. évi választásokat. Darányi Kálmán kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. 1937. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. 1938 őszén Kozma Miklós is részt vett a kárpátaljai magyar fegyveres akciók politika irányításában.

1940-től kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Kormányzói biztosként fontos szerepe volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításában, melynek értelmében mintegy 15 ezer, a zöldhatáron át Magyarországra menekült úgynevezett hontalan galíciai zsidót, aki nem rendelkezett hivatalos iratokkal, visszatoloncoltak a határon túlra, ott azonban a megszálló németek jelentős részüket meggyilkolták.

Házasságai és gyermekei

[szerkesztés]
  • Első felesége álgyesti Tüköry Melitta (1891-1960), álgyesti Tüköry Alajos (1854-1903),[2] horvát-szlavón-dalmátországi országgyűlési képviselő, és Paula von Falkenberg (1868-1949) lánya.

A házasságukból született:

    • vitéz leveldi Kozma Sándor (1911-?) tartalékos huszárfőhadnagy.[3] Felesége báró loósi és egervári Solymossy Hanna (1914-?) volt.
    • leveldi Kozma Mária. Párvy-Adolf Iván (1898. április 6–1991) méneskari alezredes felesége.
    • leveldi Kozma Dénes (1917-1939. augusztus 28) Autóbalesetben fiatalon elhunyt.[4]
  • Második felesége: tornagörgői Gyarmathy Eszter (1898-1989).
  • Kozma Miklós anyja: Nyíri Erzsébet (1858-1944).

További információk

[szerkesztés]
  • Egy csapattiszt naplója, 1914–1918; Révai, Bp., 1931
  • Ami kimaradt egy csapattiszt naplójából. 1914–1918; szerzői, Bp., 1932
  • Az összeomlás, 1918–19; Athenaeum, Bp., 1933
  • Beszédek, előadások, 1919–1938, 1-2.; szerzői, Bp., 1938
  • Cikkek, nyilatkozatok, 1921–1939; szerzői, Bp., 1939 (Kozma Miklós munkái)
  • Beszédek, cikkek, előadások, 1935–1940; szerzői, Bp., 1940 (Kozma Miklós munkái)
  • Beszédek, cikkek, előadások, nyilatkozatok, 1940-1941; sajtó alá rend. Tarr László; MTI Ny., Bp., 1942 (Kozma Miklós munkái)
  • Kárpátalja visszavétele. Napló; szerk. Brenzovics László; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)
  • A visszacsatolt Kárpátalja. Napló. 1939–1941; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2009
  • Egy csapattiszt naplója, 1914–1918; sajtó alá rend. Csillag István, tan. Brenzovics László, jegyz. Farkas Gyöngyi; Méry Ratio–Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány, Šamorín–Bp., 2014 (Pro minoritate könyvek)
  • A magyar feltámadás napjai. Kárpátalja és Magyarország, 1938–1941; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Kápolnásnyék, 2023

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Alakja felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében, és Pelle János: Párhuzamos nekrológok című regényében.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]


Elődje:
Gömbös Gyula
Utódja:
Somkuthy József