Gregyán
| Gregyán (Gređani) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Topuszka |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44415 |
| Körzethívószám | + (385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 178 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 01″, k. h. 16° 00′ 00″45.317000°N 16.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 01″, k. h. 16° 00′ 00″45.317000°N 16.000000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gregyán (horvátul: Gređani) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszektől légvonalban 36, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra, az úgynevezett Báni végvidéken, a 6-os számú főút és a Glina-folyó között emelkedő dombok között szétszórtan fekszik.
Története
[szerkesztés]Gregyán területe már az ókorban lakott volt. Ezt jelzi az a római szarkofág amelyet itt találtak. Közvetlenül déli határában feküdt a római korban Ad Fines városa, mely a térség akkori legnagyobb települése volt. A 4. és 5. században a gótok és a longobárdok, a 6. században az avarok és a szlávok, a 9. század elején a frankok foglalták el ezt a területet. A magyarok a 10. században érkeztek meg ebbe a térségbe. Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A vidék az 1593 és 1699 között dúlt török háborúkban teljesen elpusztult. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől horvát és szerb lakosság települt ide.
A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 1030, 1910-ben 1185 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosságának kétharmada horvát, egyharmada szerb nemzetiségű volt, akik jól megfértek egymással. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. Gregyán szerb lakosságából is sokan csatlakoztak a horvát erők elleni felkeléshez. 1941. július 26-án és 27-én az usztasák megkezdték a megtorló intézkedéseket, a térség szerb lakosságának kiirtását. A szerb pravoszláv templomot földig rombolták. A megtorlásoknak 106 helyi szerb lakos, köztük sok nő és gyermek esett áldozatul. A települést 1943-ig usztasa erők uralták, ekkor azonban partizán alakultok vonták ellenőrzésük alá akik a horvát lakosságot is elűzték és mindent földig romboltak. A horvátok részéről mintegy 80 lakos esett el, vagy tűnt el a harcokban.[2] A délszláv háború idején 1991 szeptemberében idején 1991 szeptemberében szerb csapatok szállták meg. A horvát lakosságot elűzték, házaikat felgyújtották. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza. A háború után megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 341 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.030 | 899 | 789 | 959 | 1.005 | 1.185 | 1.022 | 1.124 | 1.002 | 1.029 | 922 | 845 | 723 | 745 | 445 | 341 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Ókori római szarkofág.
- A Szent Megváltó tiszteletére szentelt, 1941-ben lerombolt régi szerb parochiális templom maradványai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Topusko község hivatalos oldala (horvátul)
- Topusko rövid története (horvátul)
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945 A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
- Izmjene i dopune prostornog plana uređenja općine Topusko – A község rendezési terve (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Topusko turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
