Pedalj (Dvor)
| Pedalj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Dvor |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44437 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 27 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 193 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 41″45.137800°N 16.294700°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 41″45.137800°N 16.294700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pedalj falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 39, közúton 79 km-re délre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinyi-hegység déli lejtőin, a Padljevica-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]Pedaljt mint birtokot 1287-ben említik először, amikor akkori tulajdonosa Roland bán fia, Rátold mester a térség akkori legjelentősebb családjának a Babonićoknak adja el. Várát valószínűleg már a Babonićok építették a 13. század végén, vagy a 14. század elején. 1346-ban a Babonićok a várat Olivér mester zólyomi ispánnak és rokonainak adták el. Még ebben az évben I. Lajos magyar király elcserélte velük, majd 1347-ben Subics Péter bán bribiri zsupán fiainak, Gergelynek és Györgynek adományozta, azzal a kikötéssel, hogy felhagynak addigi lázongásaikkal és a király javára lemondanak a Szkradin melletti osztrovicai birtokukról. A török veszély közeledtére a Zrínyiek a többi várukkal együtt Pedaljt is megerősítették. A nagyobb török támadások a térség várai ellen 1540 után kezdődtek és bár a várakat nem tudták elfoglalni súlyos károkat okoztak azok uradalmában. Az 1547-es ostromban Pedalj vára súlyosan megrongálódott, de sérüléseit kijavították. Lenković Iván uszkók főkapitány jelentése szerint a várnak 1561-ben ötven fős őrsége volt. A jelentés alapján a bécsi haditanács a tartós védelemre alkalmatlannak találta és elrendelte lerombolását, melyet valószínűleg 1563-ban végre is hajtottak. A Ferdinánd király által 1563 év végén, a végvidéki várak állapotának felmérésére kiküldött újabb bizottság, a jelentésében már meg sem említette. A lerombolt várat a török kijavította és visszafoglalásáig, 1637-ig török őrség volt benne.
Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Pedalj benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 254, 1910-ben 304 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 59 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 254 | 250 | 227 | 269 | 322 | 304 | 320 | 362 | 357 | 359 | 316 | 254 | 216 | 195 | 67 | 59 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Pedalj várának romjai a falutól északnyugatra emelkedő 356 méteres magaslaton találhatók. Pedalj a térség egyik legősibb vára, melyet feltehetően a Babonićok építettek a 13. század végén, vagy a 14. század elején. 1563-ban a haditanács leromboltatta, de a törökök újjáépítették és egészen 1637-ig birtokukban volt. Egyesek szerint a ma látható falmaradványok nagyrészt a török építésű vár maradványai. Sabljar őrnagy 1857-ben készített rajza alapján, amikor még aránylag jó állapotban volt a vár szabálytalan négyszög alaprajzú volt. Északkeleti sarkában egy zömök, hengeres torony állt, melynek déli oldaláról kiindulva a vár központi részét északról és nyugatról falszoros határolta. Ezalatt az északi oldalon előudvar húzódott, melyet egy ötszögletű bástya védett. A külső várfalhoz egy hosszú nyaktaggal csatlakozott a déli sokszögű bástya. A belsővár keleti oldalán a falak magassága még ma is eléri a 8 métert, ennek belső oldalán volt a palotaszárny, míg a belsővár nyugati oldalán épületsor állt. A belsővár déli oldalát egyenes fal zárta, az északi oldalon pedig a belsővár kapuja lehetett. A külsővár bejárata az ötszögletű bástya nyugati része mellett volt, a várárok külső szélén pedig földsánc húzódott, mely később fallal is meg volt erősítve.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Dvor község hivatalos oldala (horvátul)
- Dvor község rendezési terve Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Građevinar folyóirat 2003. évi 5. száma (horvátul)
- Jupiter.elte.hu: Branko Nadilo: Zrínyi várak a horvátországi Pounj vidékén (fordította: Szatanek József)
- Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében – Pedalj
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
