Gyalmár
Gyalmár (Gelmar) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Rang | falu |
Községközpont | Algyógy város |
Irányítószám | 335405 |
SIRUTA-kód | 89623 |
Népesség | |
Népesség | 384 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 5[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 54′ 10″, k. h. 23° 13′ 30″45.902694°N 23.225079°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 10″, k. h. 23° 13′ 30″45.902694°N 23.225079°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyalmár (románul: Gelmar) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Maros bal partján, Szászvárostól nyolc kilométerre északkeletre fekszik. Területéhez tartozik a falu és az állomás között félúton fekvő egykori mezőgazdasági kísérleti telep.
Nevének eredete
[szerkesztés]Először egy 1291-ből való oklevél 1320-as másolatában maradt fenn a neve, Galmar alakban. Kiss Lajos szerint a gyalom szó és az -ár foglalkozásnév-képző összetétele, gyalommal halászó szolgálónépek településére utalt. 1516-ban Gyalmar, 1733-ban Gyál-Máre (vö. román deal mare 'nagy domb'), 1750-ben Zsilman.
Népessége
[szerkesztés]- 1785-ben 208 lakosa volt. Ugyanazon évben 35 ortodox családfőt, a rákövetkezőben hét görögkatolikus lelket írtak össze.[2]
- 1900-ban 326 lakosából 296 volt román és 25 magyar anyanyelvű; 302 ortodox, 15 római katolikus és 7 református vallású.
- 2002-ben 480 lakosából 474 volt román és 6 magyar nemzetiségű; 438 ortodox és 11 római katolikus vallású.
Története
[szerkesztés]Szászvárosszéki falu volt, évszázadokig átkelőhely a Maroson. 1894 és 1908 között a korábbi komp helyén az EMKE közbenjárására építettek vashidat.[3] Legnagyobb birtokosa 1910-ben az algyógyi székely földművesiskola volt.
Látnivalók
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
- ↑ Liviu Lazăr, ‘Căile de comunicație hunedorene’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 429. o.