Romosz
Romosz (Romos) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Hunyad | ||
Község | Romosz | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 337410 | ||
SIRUTA-kód | 91009 | ||
Népesség | |||
Népesség | 980 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 6 | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 50′ 26″, k. h. 23° 16′ 35″45.840678°N 23.276451°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 26″, k. h. 23° 16′ 35″45.840678°N 23.276451°E | |||
Romosz weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Romosz (románul: Romos, németül: Rumes) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szászvárostól 12 km-re keletre fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve német személynévből származik. Történeti névalakjai: Rams, Ramos (1206), Romoz (1291), Ramas (1332), Romas (1579).
Története
[szerkesztés]A Rajna és a Mosel vidékéről érkező németek alapították a 12. században, így az első erdélyi német települések egyike. 1334-ben nagy falunak számított, 255 füstje volt, ez kb. 1200 lakost jelent. 1438-ban a törökök pusztították el. A 17. században főként románok lakták. A 18. század elején 50-70 szász élt benne. 1755-ben lutheránus karintiai németek, majd 1760–1762-ben 264 kudzsiri román család települt ide, akik nem akartak áttérni a görögkatolikus vallásra. Szászvárosszékhez, 1876-tól Hunyad vármegyéhez tartozott. Az 1890-es években két gipszbánya működött határában, évi 6–800 tonnás kitermeléssel.[1] A 20. század elején Hunyad vármegyéből innen volt a legjelentősebb a kivándorlás Amerikába.
Lakossága
[szerkesztés]1850-ben 2046 lakosából 1578 volt román, 290 német és 178 cigány nemzetiségű; 1490 ortodox, 290 evangélikus és 266 görögkatolikus vallású.
1900-ban 1641 lakosából 1417 volt román, 212 német és 11 magyar anyanyelvű; 1064 ortodox, 356 görögkatolikus és 208 evangélikus vallású.
2002-ben 1160 lakosából 1055 volt román, 74 cigány és 25 német nemzetiségű; 759 ortodox, 181 görögkatolikus, 129 pünkösdista és 28 evangélikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A faluközpont műemléki védettség alatt áll.
- Az evangélikus templom eredetileg 13. századi. A 16. században átépítették, 1816–1819-ben kibővítették, ekkor építették tornyát is. Korábban védőfalak vették körül.
- Az evangélikus lelkészlak a 17. században épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1422 körül Georgius de Hungaria (a „sebesi névtelen”), az első törökökről szóló nyugati népismertető mű szerzője.
Források
[szerkesztés]- Albert Amlacher: Rumes. Aus Vergangenheit und Gegenwart einer siebenbürgisch-sächsischen Dorfsgemeinde. Hermannstadt, 1912
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Edvi-Illés László: Az aradi kereskedelmi és iparkamara kerületének (...) gazdasági leirása. Arad, 1897, 83. o.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A község hivatalos weboldala (románul)
- A templom a "jupiter.elte.hu" weboldalon (magyarul)
- Képek a faluról (németül)
Képek
[szerkesztés]-
A falu egy részlete, baloldalt az evangélikus, jobboldalt a görögkatolikus templommal
-
Az evangélikus templom
-
Az ortodox templom
-
A patak
-
Romoszi kaluserek
-
Romoszi román legények (Adler Lipót felvételei a 20. század elejéről)