Ugrás a tartalomhoz

Kis sándorpapagáj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis sándorpapagáj
Indiai példányok
Indiai példányok
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae)
Nemzetség: Szakállaspapagáj-rokonúak (Psittaculini)
Nem: Alexandrinus
Faj: A. krameri
Tudományos név
Alexandrinus krameri
(Scopoli, 1769)
Szinonimák

Psittacula krameri

Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis sándorpapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis sándorpapagáj témájú médiaállományokat és Kis sándorpapagáj témájú kategóriát.

A kis sándorpapagáj (Alexandrinus krameri), korábbi nevén örvös sándorpapagáj, a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.

Tudományos nevét Wilhelm Heinrich Kramer osztrák természettudósról kapta.

Magyar nevében a „sándor” Nagy Sándor makedón királyra utal, mivel ő volt az első, aki ilyen madarat hozott Európába.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

Közép-Afrikában a kontinenst kelet-nyugati irányban átszelő sávban honos, valamint az indiai szubkontinens legnagyobb részén, keleten Mianmarig. Németországba a Rajna-vidékére, Hollandiába, valamint Angliába is betelepítették, itt manapság kisebb populációi élnek a szabad természetben. A Handbook of alien species in Europea (DAISIE, 2009) szerint a száz legveszélyesebb európai invazív faj közé tartozik.

Alfajai

[szerkesztés]

Korábban e faj alfajának vélték a ma már önálló fajként kezelt mauritiusi sándorpapagájt (Alexandrinus eques) is. A DNS elemző genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy ez a kis sándorpapagájtól oly elszigetelten élő faj valóban önálló faj, de nagyon közel áll a kis sándorpapagájhoz.[2]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 38–42 centiméter (25 centiméteres farkával együtt), szárnyfesztávolsága 42–48 centiméter és testtömege 120–150 gramm. A hímet a fekete torka különbözteti meg a tojótól. Harmadik életévében keskeny rózsaszínű gyűrű képződik a nyaka körül. A tollazata világító zöld; a hosszú, hegyes farok felső része kékeszöld. A lábujjak erősek és hajlottak, hogy a madár meg tudjon kapaszkodni az ágakon. A táplálékot is képes ügyesen megfogni és a csőréhez vinni. A csőr fénylő piros, nagyon erős és görbe.

Hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Az örvös sándorpapagáj társas lény. Tápláléka gyümölcsökből, bogyókból és dióból áll.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget kétéves korban éri el. A költési időszak Afrikában augusztustól novemberig, Indiában decembertől júniusig tart. A fészekalj 3-4 fehér tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 22-24 napig kotlik. A fiatal papagájok 40-50 nap múlva repülnek ki. Nem mindegyik fióka marad meg.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. 
  2. Jackson, Hazel, Paul‐Michael (2015. július 1.). „Micro‐evolutionary diversification among I ndian O cean parrots: temporal and spatial changes in phylogenetic diversity as a consequence of extinction and invasion” (angol nyelven). Ibis 157 (3), 496–510. o. DOI:10.1111/ibi.12275. ISSN 0019-1019. 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]